Az Országgyűlésben ma napirend előtti felszólalásában Lukács Tamás (KDNP) a szombati fővárosi bejelentés nélküli demonstráción előállított újságírók ügye kapcsán közölte: ha egy jogállamban az emberi jogokat sértik, akkor mind az öt parlamenti pártnak joga és kötelessége, hogy egyaránt tiltakozzon az emberi jogok sérelme miatt. Hozzátette: nem megengedhető, hogy a sajtó munkatársait munkájuk közben inzultus érje.

Az ügy előzménye, hogy egy be nem jelentett tüntetésről két újságírót is (az Index, illetve a hvg.hu munkatársát) elvitték a rendőrök. A hvg.hu munkatársának órákon át kellett egy fal mellett állnia, míg végül kiengedték, pedig mindketten igazolták, hogy a munkájukat végzik.

Lukács szerint Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter ombudsmanként nem úgy válaszolt volna Gusztos Péter (SZDSZ) hétfői napirend előtti felszólalására, mint azt tette. "Úgy látszik, hogy a bársonyszék nagyon erősen koptatja a jogtudatot és a jogérzéket" - tette hozzá. (A miniszter hétfőn azt napirend előtt mondta, az oszlatásról a rendőrség az újságírókat is tájékoztatta, és arról is, hogy a helyszínt el kell hagyniuk.)

Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti államtitkár Lukács Tamásnak adott válaszában azt mondta, a rendőrség és a sajtó munkatársai között már kialakult egy megegyezés arról, hogy tüntetéseken a sajtó munkatársai láthatósági mellényt hordanak, és igazolni tudják, hogy ők újságírók. Kiemelte, hogy szombaton a Batthyány-örökmécsesnél bejelentés nélküli demonstrációt tartottak, amit a rendőrség a törvény szerint feloszlatott. Hozzátette: a rendőrök nemcsak a jogellenesen demonstrálókat szólították fel a távozásra, hanem az újságírókat is.

A spontán és békés tüntetés nem oszlatható fel

A valóban spontán és békés demonstráció a strasbourgi bíróság szerint nem oszlatható fel kizárólag arra hivatkozva, hogy nem jelentették be - közölte az igazságügyi és rendészeti miniszter az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, valamint az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság együttes ülésén.

Takács Albert a két testület előtt az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a kormányképviselet tevékenységéről adott tájékoztatást, ám a képviselőket elsősorban a szombati, bejelentés nélküli, a Batthyány mécsesnél megtartott tüntetés feloszlatásáról és újságírók előállításáról alkotott véleménye érdekelte.

A szakminiszter szerint a spontán tüntetés fogalma egy politikai eseményre való azonnali választ jelent, nem pedig olyan demonstrációt, amit előtte hetekig szerveznek.

Pettkó András (MDF) szerint a rendőrség törvénytelenül állította elő a térről a munkájukat végző újságírókat. Salamon László (Fidesz) pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az újságírók ugyanúgy a hivatásukat teljesítik egy tüntetésen, ahogy a rendőrök vagy a mentősök, és a munkájukban nem lehet őket korlátozni.

A sajtószabadsággal összeegyeztethetetlen, ha a demonstrálókkal nem azonosuló újságírót eltávolítják a tüntetés helyszínéről, hiszen így nem tud hiteles tájékoztatást adni a nyilvánosságnak az ott történtekről - hangoztatta.

Wiener György (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai hatályos gyülekezési törvény nem tesz különbséget a demonstrációkon megjelentek között.

Takács Albert is azt közölte: egy tüntetés feloszlatásánál nem lehet különbséget tenni a tömegben álló résztvevők és az újságírók között.

Arra is figyelmeztetett ugyanakkor: a "túlkapások" ilyen esetekben sem engedhetők meg, és hogy a történteket nem szabad a rendőrség újságírók elleni fellépésének minősíteni.

A bizottsági ülést követően a miniszter úgy nyilatkozott: ha az újságírók a tüntetés feloszlatásánál a demonstrálóktól távol állva, jól elkülönülve, "páholyból" teszik a dolgukat, nem kell elhagyniuk a helyszínt.

"Ha (az újságíró) nem vegyül a tömeggel, hanem fényképez, tudósít, filmez, elkülönülve a demonstrációtól, akkor természetszerűen ott lehet" - fogalmazott.

Ha azonban az újságíró része a tömegnek, ugyanolyan intézkedés alá fog esni, mint bárki más, ám ha külön van tőle, akkor nem - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva közölte azt is: az újságíróktól nem várható el, hogy sárga (láthatósági) mellényt viseljenek.

Takács Albert az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő döntéseiről szólva a testület előtt azt mondta: hazánkból eddig 4.500 panasz, kérelem érkezett a testülethez. Ebből 101 ítélet született és ezekből 93 esetben marasztalták el Magyarországot. A legtöbb kifogás a hivatali és a bírósági eljárások elhúzódása miatt érkezett strasbourgi testülethez.

(MTI)


(MTI)