A szaktárca meghívta a Baranya megyei újságírókat a Békéscsaba melletti, úgynevezett fürjesi laktanyába, hogy személyesen is győződjenek meg a tubesihoz hasonló radar működéséről.

Bencze Zsolt mérnök alezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) osztályvezetője elmondta: a pécsi önkormányzat, több civil szervezet, valamint magánszemélyek megfellebbezték a miniszter azon döntését, ami az építési engedélyről szólt, valamint kérték, hogy függesszék fel az építkezést is.

Szekeres Imre építési engedélyről szóló döntése bírósági szakaszban van, míg az építkezés azonnal felfüggesztésére vonatkozó kérelmet a Fővárosi Bíróság első fokon elutasította.

Ha a Fővárosi Ítélőtábla jóváhagyja az első fokon eljárt bíróság döntését, akkor megkezdődhet az építkezés, függetlenül attól, hogy az építési engedély kiadásáról szóló másik jogvita mikor zárul le.

A tubesi radar megépítésének szükségességéről szólva Szűcs Pál mérnök ezredes, az 54. számú Veszprém Légtérellenőrző ezred parancsnoka elmondta: a korábbi légtér-ellenőrzési berendezések elavultak, drágán üzemelnek, ráadásul az elmúlt években jelentősen korszerűsödött a repülés is, ezért nemzeti érdek, hogy tudjuk, milyen gépek repülnek Magyarország felett.

A NATO-előírásoknak megfelelő új radarállomások már elkészültek Békéscsabán és Bánkúton, azok tesztelése folyamatban van, s várhatóan a jövő év nyarán állnak ténylegesen is hadrendbe.

Mint mondta, a Tubes-hegyre tervezett radarra azért is szükség van, hogy korszerű körülmények között, időben és megfelelő távolságból észleljék a Magyarország felé délről, délkeletről és délnyugatról érkező polgári és katonai gépeket.

Hozzátette: a déli határszakasz légtérellenőrzését jelenleg több, elavult és nem hatékony radarállomás biztosítja, s ezeket szeretné a szaktárca kiváltani a tubesi radarral.

A honvédség szakértői bemutatták azokat a filmfelvételeket, amelyek például a bánkúti radarállomás létesítéséről szóltak. A képek tanúsága szerint a hegytetőre építetett állomás beruházása során igyekezett megóvni a környezetet, így a félhektáros, erdővel borított területet fakerítés veszi körül, de több helyen az épület tetejét is fű borítja.

Hasonlót terveznek a Tubesre is, vagyis a kiszolgáló épületet gyakorlatilag besüllyesztenék a föld alá, a tetejére szintén füvet kívánnak telepíteni. A terepszint fölé csak a mintegy 18 méter átmérőjű gömb, és annak tartó szerkezete kerülne.

A radarállomások veszélyességét firtató kérdésre azt mondták: eddig évekre visszamenőleg semmilyen radar okozhatta betegséget nem tapasztaltak a radarokat működtető állomány soraiban, sőt ezt a HM-től független szakértők is megállapították.

Szűcs Pál felhívta a figyelmet arra is, hogy a radarok környékén dolgozó civil műsorszórók teljesítménye sokkal magasabb, mint a már működő, valamit a Tubesre tervezett radaroké.

A technológiáról azt állították: ilyen állomások működnek ma Lengyelországban, Csehországban, Ausztriában és Norvégiában is.

(MTI)