A hazai vásárlók a karácsonyi, szilveszteri ünnepek idején, húsvétkor és nyáron költenek legtöbbet élelmiszerre - derül ki a fogyasztási szokások elemzésekor. Az év végén az egész évre szánt pénz harmadát fordítják különféle csemegékre, italra és élelmiszerekre. Épp ezért az élelmiszer-biztonsági szakemberek egész decemberben kiemelt figyelemmel ellenőrzik az előállítókat és a kereskedőket, vagyis az egész élelmiszerláncot. Mint azt Búza Sándor, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság vezetője, főállatorvos elmondta, az élelmiszer-biztonsági hatóság év közben mintegy 800 fővel dolgozik, ilyenkor kétezerrel. S a laborokban az élelmiszerek kémiai adalékanyagait is vizsgálják.

A kampányszerű vizsgálatokkor főként azt figyelik, nyomon követhető-e az egyes élelmiszertermékek esetében, hogy honnan származnak, és milyen úton kerültek az üzletbe. Nézik, hogy megfelelőek-e az alapanyagok és a késztermék, rendben lévő-e a tárolás, a hulladékkezelés és a minőség-ellenőrzés az adott üzemben, kereskedőnél. Vizsgálják, hogy helyes fogyaszthatósági idő szerepel-e a termékeken, valamint ellenőrzik az állattartó telepeket, a szállítási körülményeket és a tojáscsomagoló központok minőségét is. Decemberben nagyobb figyelmet fordítanak többek között a halak, a pulyka, a sertéshúsok, a húskészítmények, az italok, továbbá a zöldségek, a gyümölcsök - különösen a déligyümölcsök - minőségének a vizsgálatára.

A karácsonyi kiemelt ellenőrzés megkezdése előtt, a múlt hónapban 466 egységben - nagykonyhán, szállodai étteremben, cukrászatban, hidegkonyhán, iskolai büfében - vizsgálódtak. Az esetek harmadánál nem volt egyértelmű, hogy honnan is származik a termék. Ez egyben azt is jelzi: melyik termékkörben kell a vásárlóknak fokozottan óvatosnak lenniük. A legtöbb baj (38,5 százalékos kifogásolási arány) a hallal és a halászati termékekkel volt. Persze az ellenőrök is pontosan tudják, hogy mit keressenek, így az októberben ellenőrzött, másfél ezer élelmiszerből minden hetedik nem volt azonosítható.

Az elmúlt hetekben ugyanis több élelmiszer-feldolgozó üzemet is ellenőriztek. Mint megtudtuk, a tipikus szezonális élelmiszereket - mint a szaloncukor vagy a csoki-Mikulás - a gyártósornál is megvizsgálták.

Mindezek alapján az év végi, nagy családi élelmiszer-beszerzések idején viszonylagos biztonságban érezhetik magukat a vásárlók - állítják a szakértők. Magyarország ugyanis az európai középmezőnybe tartozik ebből a szempontból: a magyar termékek átlagosan 10-12 százaléka esik minőségi kifogás alá. Mikrobiológiai szempontból a termékek néhány százalékával van probléma, toxikológiai szempontból ennél is alacsonyabb értékű, azaz néhány tizedszázalékos a kifogásolási arány, radiológiai gyanúra pedig az utóbbi években nem volt példa. (Elsősorban a fehérjetartalmat, a szénhidrát-mennyiséget, a termék tömegét és a címkézést, azaz a vásárlók tájékoztatását kifogásolják.)

Az ellenőröknek a 2004-es uniós csatlakozás óta több dolguk van. A határellenőrzés ugyanis megszűnt, eközben újabb 15 ezerrel gyarapodott a korábban 30-35 ezresre becsült, közforgalomban beszerezhető élelmiszer-ipari cikkek száma.

Búza Sándor már csak ezért is úgy véli, az élelmiszer-vásárlás "veszélyes üzem", s a fogyasztóknak is résen kell lenniük. A csomagolt és márkázott termékeknél a csomagolás jelöléseit kell figyelni. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján azonban ez sem nyújthat teljes biztonságot, ha átcímkézik a termékeket, vagy meghamisítják rajtuk a lejárati időket. Ezzel együtt viszonylagos biztonságot nyújtanak a megszokott, ismert kereskedelmi helyek és árusok, ám az alkalmi kereskedőktől óva int az élelmiszer-biztonsági szakember, bármilyen olcsón adják is a portékájukat.

Szúrópróba a húspultban. A szezonális év végi termékek jó részét már a gyártósor mellett ellenőrzik