Furcsa módon akár a fővárosiak távhőszámlája is megemelkedhet akkor, ha az MVM a magyarországi erőművekkel folyó tárgyalásai sorában a Budapesti Erőművel nem tud megállapodni - értesült a Világgazdaság. A honi áram jó részét nagykereskedőként elosztó, állami MVM uniós nyomásra több hónapja igyekszik új, legfeljebb ötéves időtartamű szerződéseket kötni azokkal az erőművekkel, melyektől jelenleg több tízéves szerződések keretében veszi meg az áramot. Mint arról korábban beszámoltunk, a forgalmának 70 százalékát kitevő Mátrai Erőművel, illetve a saját tulajdonában lévő Paksi Atomerőművel már meg is állapodott, igaz, az unió ezeket még nem hagyta jóvá. Hasonló hírek azonban a többi erőmű kapcsán nem érkeznek: a Dunamenti és a Tiszai Erőmű tulajdonosa be is perelte a magyar államot, "részben" az újratárgyalások miatt. Információink szerint azokkal az erőművekkel, melyekkel január 1-jéig az MVM nem tud megegyezni, a nagykereskedő az állammal karöltve, egyoldalúan felbontja a szerződést, és - az esetlegesen így elmaradó erőműhasznokra hivatkozva - jöhet a pereskedés. Az időszűke miatt a háttérben egyre nagyobb a feszültség.

A francia Electricité de France (EdF) tulajdonában lévő Budapesti Erőmű a hazai áramtermelő egységek sorában viszonylag kicsi, összesen 346 megawatt teljesítményű, ám különleges technológiája révén a Főtávon keresztül egyszersmind a fővárosi távhőellátás 50 százalékát is biztosítja. Az üzleti napilap meg nem nevezett forrású számításai szerint, ha az MVM nem növeli az áram átvételi tarifáját a szerződési idő megrövidülésének arányában, a - tárgyalásokról mindeddig nem nyilatkozó - Budapesti Erőmű távhőtermelési díjait lesz kénytelen megemelni. A blokkok fejlesztésére ugyanis a több tíz évig biztos áramátvétel tudatában vettek fel hiteleket. A lap szerint az erőműcég egyszerűen felmondaná a Főtávval kötött hőátadási szerződését, egyszersmind viszont "nem tartanák életszerűnek" kettejük kapcsolatának megszűnését.

Az állami MVM-hez hasonlóan a francia állam tulajdonában lévő EdF leányvállalatának, a Budapesti Erőműnek is meg kellene értenie: a szerződéseket uniós nyomásra kell módosítani - nyilatkozott lapunknak Mártha Imre, a nagykereskedő vezérigazgató-helyettese. Ugyanakkor szerintük az áramszerződések módosítása nem eredményezheti a távhőárak emelkedését.

A részletekbe egyelőre kérdésünkre nem kívánt betekintést engedni Hónig Péter, a Budapesti Erőmű nemrég kinevezett vezérigazgató-helyettese. De megerősítette információnkat, miszerint a két fél a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) tegnap is tárgyalt egymással. Azt mondta, az álláspontok közeledtek, így szerinte januárig megállapodhatnak. Arra az eshetőségre még nem is dolgoztak ki tervet, ha a határidőig mégsem jönne létre a megegyezés - fogalmazott.

A kormány korábban a MeH-et bízta meg a tárgyalások levezénylésével. Az MVM azonban a jelek szerint a mátrai, illetve - talán érthető módon - a paksi erőmű esetében szinte kormányzati beavatkozás nélkül meg tudott állapodni.

A Főtávnak a Budapesti Erőmű négy hőtermelő egységével még több mint 10 évig érvényes szerződése van. Ezek alapján semmiféle áremelési javaslatot nem kívánnak elfogadni - közölte lapunkkal Balog Róbert szóvivő. Mi több: számításaik szerint kezdeményezhetnék a Budapesti Erőmű tarifájának akár 10 százalékos csökkentését is, mivel azt a hőtermelő nem tudja máshova eladni. Ezzel a javaslattal azonban egyelőre várnak. A magyar törvények szerint akkor sem szűnhet meg a Budapesti Erőmű hőtermelése a Főtáv felé, ha netán felmondaná az erre kötött szerződést - tette hozzá. Ekkor annyi történne, hogy a gazdasági vitában bíróság mondana ítéletet, melynek végeredményéhez mindkét fél tartaná magát. (Ez a per feltehetőleg együtt zajlana egy MVM elleni hasonló eljárással.)

Befűthet a Főtávnak a Budapesti Erőmű