Az esetleges egyesülés, sőt a tapogatózó tárgyalások hírét is alaptalan találgatásnak minősítik Bécsben, részben arra hivatkozva, hogy a frigy fennakadhat a versenyjogi akadályokon. Az utóbbi időben egyébként a második számú osztrák bankot, az Erstét hozzák kapcsolatba felvásárlási értesülésekkel. Erre utalt bécsi tudósítónknak Hana Cygonkova, a bank szóvivője is, aki azt mondta, hogy "átlag negyedévenként terjed el sajtókörökben az a pletyka, hogy a pénzintézetet valamelyik versenytársa átveszi. Legutóbb a Citibank lett volna a lehetséges partner, de szinte minden nagyobb bank szerepelt már az efféle híresztelésekben. Most
a jelek szerint a Raiffeisenen
a sor." Hozzátette: a hírnek semmi alapja nincs, egyszerűen ostobaság. Ugyanezt mondta a Raiffeisen is, amelynek képviselője még azt is megjegyezte, hogy az ilyen tárgyalásokról szóló hírek sem igazak. - Efféle gondolat fel sem vetődött, sok értelme nem is lenne - hangoztatta.

A találgatásoknak az adhat mégis alapot, hogy az európai bankszektoron egyesülési hullám söpör végig, a vállalatok így próbálnak növekedni, s a bővülésre teret Közép- és Kelet-Európa szolgáltat, ahol az utóbbi években elsősorban az olasz és az osztrák bankok emelték piaci részesedésüket. A kontinens nyugati felén a globális előretörés reményében folyt ádáz csata a brit Barclays és a Royal Bank of Scotland vezette konzorcium között a holland óriásért, az ABM Amróért. A skótok kerekedtek felül.

A térség térképét a kelet-európai rendszerváltozás után osztrák, német és olasz bankok kezdték átrajzolni, ám néhány fúzió szűkítette
a versenyzők körét. A piacvezetőnek számító - a mérlegfőösszeget tekintve az Erstével fej fej mellett haladó - Bank Austria Creditanstalt például a bajor HVB-hez, majd az anyacég felvásárlása nyomán az olasz Unicredithez került, amelynek kiterjedt hálózata keletkezett ezáltal Közép- és Kelet-Európában. A Magyarországon 1997-ben megjelent, majd a Postabank megvétele révén az ötödik helyre felzárkózó Erste a régió hét országában, míg az osztrák piacon harmadik Raiffeisen tizenöt államban jelent meg. A kettő együtt akár tarolhatna is a régióban, ha az Unicredit mellett nem állná útját a másik olasz rivális, az idén egyesült Intesa Sanpaolo, amely szintén Közép- és Dél-Európában, valamint Oroszországban épített ki erős pozíciókat. Olyannyira, hogy a két magyar leány, a CIB és az Inter-Európa fúziója nyomán a CIB az OTP mögé a második helyre jött fel a magyar piacon.

A harmadik negyedévi adatok alapján az Erste-Raiffeisen páros venné át a második helyet 3500 milliárd forint körüli mérlegfőösszeggel, szemben a CIB csaknem 2300 milliárdjával. Az osztrák kettősnek több mint háromszáz fiókja és 1,4 millió ügyfele lehetne Magyarországon.

Ám az ügylettel kapcsolatos fenntartásokat erősítheti az év bankárának választott Felcsuti Péternek, a magyarországi Raiffeisen Bank vezérének lapunknak adott múlt heti interjúja, amelyben azt hangoztatta, hogy az akvizíció rövid távú lökést ad egy banknak, de kérdés, hogy ez átalakítható-e hosszabb távú fejlődéssé. Vajon a házasságra szánt pénz nem hasznosul-e jobban, ha a piaci terjeszkedés érdekében a bank belső erőforrásainak a fejlesztésére fordítják?