Már Brüsszelbe való megérkezésükkor óva intették az EU külügyminiszterei a hétvégi, koszovói választások győzteseit, hogy túlságosan forrón egyék a kását, és egyoldalúan kikiáltsák függetlenségüket. Csak olajat öntött a tűzre Hasim Thaqi, a szombati győztes, egykor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) gerillavezére a hétfői Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent nyilatkozatával. Nem várhatnak addig, amíg minden állam el nem ismeri őket - mondta. A svéd főkülügyér, Carl Bildt szerint Thaqinak fel kell ismernie, hogy különbség van az ellenzéki politikus és a felelős miniszterelnök között.

Az alapprobléma: az EU megosztott. Vannak olyan tagországok, amelyek - akár csak beletörődve az elkerülhetetlenbe - az Egyesült Államokhoz hasonlóan mihamarabb elismernék a független Koszovót, míg mások a nemzetközi következmények miatt aggódnak, legyen az akár a macedóniai albánok helyzete, a tartósan instabil Bosznia, vagy az orosz érdekszféra szakadár területei. Wolfgang Ischinger, az EU nevében a szerbek és a koszovói albánok között békéltető német diplomata hétfőn az uniós külügyminiszterek előtt adott helyzetképet. Mint mondta, nem adta fel, hogy a december 10-i ENSZ-határidő előtt érdemi eredményről lehessen beszámolni. A közvetítő trojkában (EU, USA, Oroszország) Moszkva a halasztásra játszana, ezzel is időt adva pártfogoltjainak, a szerbeknek. Az EU-n belül elsősorban a ciprusiak, a szlovákok, a románok és a görögök tartanak attól, hogy ha a koszovói albánok elszakadhatnak, az más népcsoportoknak is kedvet ad a szeparatizmushoz. Ischinger szerint minden emberileg tőlük telhetőt megtettek a békés rendezésért. A szerbek és az albánok kedden Brüsszelben, jövő hétfőn pedig Bécsben egyeztetnek.

- Magyarország sajátos csapdahelyzetbe kerül, amennyiben az uniós álláspont nem lenne egységes. Ekkor ugyanis választás elé kényszerül, hogy az EU-tagországok többségével együtt elismerje-e Koszovót, s ezzel kivívja Szerbia akár tartós rosszallását, haragját, akár retorzióit a vajdasági magyarsággal és a szomszédsági kapcsolatokkal szemben - nyilatkozta Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő (MSZP), a koszovói voksolás egyik helyszíni megfigyelője. - Ha pedig nem csatlakozik az EU fő áramához, az nem segíti elő Budapest EU-n belüli megítélését - állítja Tabajdi, úgy vélve: "ugyancsak csapdahelyzet, hogy a függetlenség kikiáltása után mennyire destabilizálódik a helyzet a térségben". Mint mondta, hírszerzői jelentéseken alapuló uniós felmérések jelentős menekültáradattal számolnak, s azt feltételezik, hogy több tízezer szerb menekül el a tartományból, fő célpontjuk pedig a Vajdaság lesz. - Emiatt tovább módosul, és a magyarság szempontjából romlik az etnikai összetétel, további etnikai konfliktusok várhatók. Nagyon kérdéses, hogy az EU segíti-e Magyarországot ennek a helyzetnek a kezelésében - mondja Tabajdi.

Német harci jármű vigyázza a rendet Koszovóban