"Nem mondunk le senkiről" - ezzel a jelszóval hirdette meg a kormány a harminchárom leghátrányosabb kistérség felzárkóztatását segítő programot. Az érintett kistérségek és az önkormányzati érdekszövetségek vezetői előtt Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap elmondta: a 2013-ig terjedő időszakban 135 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Emellett további 310 milliárdnyi pályázati pénz elnyerésénél kedvezményes feltételeket biztosítanak, tehát a rászorultak az elbírálásnál többletpontokat kaphatnak. A leghátrányosabbak körét egyébként szigorúan szakmai alapon, többek között a gazdaság állapotára és a munkanélküliségre figyelemmel határozták meg, és a különtámogatásra - fejenként 130 ezer forintra - az ország népességének legkedvezőtlenebb viszonyok közt élő 10 százaléka számíthat majd.

Ezek a támogatási lehetőségek önmagukban megoldást nem, csak lehetőséget jelentenek - hangsúlyozta a miniszterelnök. A pályázati pénzek sikeres felhasználása szerinte az emberi teljesítményről fog szólni, a képzelőerőről, a tervezőképességről, arról, hogyan tudnak együttműködni civil szervezetekkel, üzleti csoportokkal, van-e átfogó elképzelésük arról, mit akarnak tenni. A kormány feladata annyi - tette hozzá -, hogy utat nyisson az elöl haladóknak, ugyanakkor ossza újra a lehetőségeket a lemaradók érdekében.

A leszakadó kistérségek támogatására vonatkozó Zászlóshajó programot egyébként már korábban meghirdette a kormány, és eddig különféle összegek is elhangzottak, a 70 milliárdtól 200 milliárdig. Konkrétumokról azonban február óta gyakorlatilag nem beszélt senki. Ennek magyarázataként az hangzott el tegnap, hogy a kistérségek lehatárolásáról szóló szabályozás körüli vita késleltette az érdemi lépéseket. Önkormányzati források szerint ezek után már az is örvendetes lenne, ha valamikor a jövő év első felében megjelenhetnének az első pályázati felhívások.

A hátrányos helyzetű kistérségek "legfőbb problémája" a kormányfő maga - szögezte le közleményében Erdős Norbert fideszes parlamenti képviselő. Állítja: ha volt olyan döntés, amelyet csak meg lehetett hozni a kistelepülések, a vidéki életforma ellehetetlenítésére, azt a jelenlegi kormány meghozta. A képviselő példaként hozta föl, hogy a kisiskolák, a vasutak és a rendelőintézetek bezárása miatt a tanulásra, az utazásra és a gyógyulásra való lehetőség "már csak távoli emlék" az ország szegényebb vidékein élőknek. A Fidesz úgy látja, minél tovább van hatalmon a kormányzat, annál tovább folyik a rombolás, és nő a szociális válság.

Másként látják ezt az érintett kistérségi vezetők - jelentette ki kérdésünkre Sütő László, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége elnöke, Marcali szocialista polgármestere. Az ellenzéki településvezetők szerinte tegnap legfeljebb annyi kritikát fogalmaztak meg, hogy késik a támogatás. A kormányzati szándékkal viszont mindenki egyetért - fogalmazott -, mert a 135 milliárdból kistérségenként jutó 3-5 milliárd forintnyi összeg gyakorlatilag valamennyi, a hátrányos helyzet felszámolását szolgáló fejlesztésre felhasználható. Így juthat pénz oktatási, egészségügyi, infrastrukturális, gazdaságfejlesztési célokra egyaránt. Maga legfeljebb amiatt aggódik, hogy az unió a vállalkozásfejlesztésnél a támogatási arányt nem engedi 50 százalék fölé vinni. Ezért félő, hogy a településeknek az önrész előteremtése súlyos gondot okozhat.

Sütő szerencsésnek tartja, hogy a pályázati programokat a kistérségi társulásoknak kell összeállítaniuk, és maguk dönthetnek az elnyert pénz szétosztásáról. Helyben sokkal kritikusabbak ugyanis a szükséges fejlesztések megítélésekor - emelte ki -, mint a gazdaságtalan intézmények felszámolását sürgető kormány. Emiatt szerinte elő sem fordulhat, hogy pazarló módon költsék el a forrásokat, hiszen mindenki tudja, hogy például a gyenge színvonalon működő kisiskolákat nem célszerű fenntartani. A polgármester állítja, hogy az ilyen intézkedések miatt a kistérségekben alig van vita, csupán egyes pártok szítják az indulatokat.