Libanon: fegyverkeznek a különítmények
Mind a helyi, mind a nemzetközi sajtó egyre gyakrabban számol be a régi, polgárháborús párthadseregek, különítmények újrafegyverzéséről. Több ízben tartóztattak le mind a kormányoldalhoz, mind az ellenzékhez tartozókat az utcai harcra való felkészítés közben. A Libanonon belüli fegyverkereskedelem felélénkült. A feketepiacon a kézifegyverek ára szinte megduplázódott az utóbbi egy-két hónapban. Egy Kalasnyikov géppisztolyért például ma 900 dollárt kell fizetni, 400 dollárral többet, mint korábban.
Az ok: számolnak vele, ha nem sikerül megegyezni egy mindenki számára elfogadható köztársasági elnök személyéről, az állam atomjaira hullik. Minden valószínűség szerint két kormány fog alakulni, ami az intézményrendszert teljesen megbénítja. A felekezetek közötti ellentétek is növekednek. Főleg a szunnita-síita feszültség erősödik. Egyes hírek szerint az amúgy is komoly katonai erővel rendelkező Hezbollah az utcai harcban tapasztalt polgárháborús veteránokat vesz fel tagjai közé. A síita magánhadsereg állítólag szövetségeseit is kiképzi és felfegyverzi. A Nyugat-barát kormányoldal is készül az esetleges összecsapásokra. A szunnita közösségen belül vezető szerepet betöltő Szaad al-Hariri, Rafik al-Hariri meggyilkolt exkormányfő fia körülbelül ötezer fős biztonsági szolgálattal rendelkezik. Emellett egyes hírek szerint a palesztin menekülttáborokban megbújó radikális iszlamista csoportokat is ő pénzeli. Valid Dzsumblatt drúz vezető állítólag le sem szerelte a saját milíciáját a polgárháború után. Csupán az elavult fegyvereket adta le az államnak. Hasonló a helyzet Haririék keresztény szövetségesével, a háborús bűnökért 11 évig bebörtönzött Szemir Dzsazsával is.
Az egész országot érintő polgárháború senkinek sem lenne érdeke. Sokkal valószínűbb a szétszórt összecsapások, illetve politikai gyilkosságok lesznek gyakoribbak. Az állam meggyengülésével pedig Libanon felekezeti kantonokra hullhat, melyeket a különböző frakciók milíciái ellenőriznek.
