A beterjesztő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) elképzeléseitől eltérően a kormány a múlt héten ismét nem tárgyalta meg a gázpiac felszabadítását célzó új törvényt - tudta meg lapunk a tárcához közel álló forrásokból. Emiatt viszont, úgy vélik, a parlamentnek feltehetőleg az idén már nem lesz ideje a tervezetből törvényt alkotni. Ez pedig veszélyezteti, hogy az unió felé tett, módosított határidőt, azaz a jövő év július 1-jét betartsuk. Igaz, a parlament "lóhalálában" még elfogadhatja a jogszabályt. Így viszont a helyzet kísértetiesen emlékeztetni kezd a villamosenergia-törvény nyár eleji véghajrájához: ennek során a képviselők rövid idő alatt több száz olyan indítványról döntöttek, melyek tartalma alapján az érdekelt cégek hatalmas lobbiháttérmunkájára lehetett következtetni. Más források viszont tényként kezelik, hogy az ország további fél-egy évvel elhalasztja a gázpiaci liberalizációt.

Az új szabályozás uniós vállalásaink szellemében lenne hivatott "felszabadítani" a lakossági gázpiacot, melynek tarifáit jelenleg "a cégek jogos költségeinek elismerése mellett" a kormány állapítja meg. Ez elméletileg - a januártól bevezetendő új áramszabályokhoz hasonlóan - azt jelentené, hogy egy bizonyos időponttól kezdve a lakosság azzal szerződhet majd vezetékes gáz vásárlására, akivel akar. (Persze ehhez nem kell majd új vezetéket bekötni.) Cserébe viszont elvben a cégek is olyan áron adják majd a terméket, amennyiért tudják. A verseny - az ideák szintjén - csökkenti az árakat és növeli a minőséget. Ezt az elvet főképp az unió szeretné a gyakorlatban viszontlátni: Brüsszel, kellő távolságban a helyi monopóliumoktól, egységes piacot vizionál, a területi kiváltságok megszüntetésével.

Szakértők úgy vélik: sok tekintetben adódik az összehasonlítás a januártól ténylegesen életbe lépő új villamosenergia-törvénnyel (ami szintén uniós csatlakozásunk feltétele volt), azonban az új szabályok miatt ott bekövetkezett áremelkedés a gáz esetében nem feltétlenül ismétlődne meg. Míg ugyanis az árampiacon alacsony a kínálat, a gáz esetében - főképp a legutóbbi enyhe tél miatt - magas. Igaz, az árampiaccal ellentétben a gáznál szinte kizárólag egy termelő van: az orosz Gazprom. Amely így a viszonylag nagy kínálat ellenére, egy hosszú távú "árformula" alapján éppenséggel emeli az árait.

A nagykereskedelem jelenleg az árampiacon működő Magyar Villamos Művekhez (MVM) hasonlóan a gázpiacon is egy kézben van: a Moltól tavaly német kézbe került E.ON Földgáz Trade-ében. Viszont utóbbi társaság nincs állami tulajdonban, így kisebb a lobbiereje. Mindazonáltal a gáztörvényre legalább olyan súllyal nehezedhet a céges lobbi, mint az áram esetében. A tározókat is megvásárló E.ON nemzetközi súlyát vetheti be, a szállítóvezetéket megtartó, új tározót is építő Mol pedig a kormányzó és ellenzéki pártoknál hagyományosan meglévő befolyását érvényesítheti. Az érdekeltek itt-ott fel is fedeznek "cégekre szabott" pontokat, persze a hátterébe az ellenlábast képzelve.

Bár a vezető társaságok, ha kérdezik őket, nagy barátai a versenynek, a késlekedés megfigyelők szerint az ő érdekeiket is szolgálja. (Meg talán a lakosságét, hiszen itt az árampiac - kötelező - felszabadítása a jelek szerint "nettó" 10 százalékos tarifaemelkedésként jelenik meg. Ez pedig a politikusokat is óvatosabbá teheti.) A noszogatás leginkább csak Brüsszel érdekében állna. Onnan viszont ilyen jelzések nem várhatók. Annak ellenére, hogy a Mol védelmét célzó új magyar törvény ellen - az osztrák kormány érdekeinek megfelelően - szinte rekordidő alatt indítottak vizsgálatot, a honi energialiberalizációról nem kívánnak véleményt alkotni - legalábbis lapunknak nem. Jobb híján hát fellapozzuk az unió PR-kiadványait: amiből is meglepetéssel értesülhetünk, hogy a többi uniós országhoz hasonlóan ez év júliusától már nálunk is felszabadult az áram- és a gázpiac is. Ha valaki a napokban ez alapján Magyarországon áram- vagy gázszolgáltatót szeretne váltani, esetleg jelezze nekik tapasztalatait.

Kötelező nyitás