Sajnos a szigorúan szakmai rendezvényekre politikusok is bekéredzkedtek, nyilván abból a megfontolásból, hogy ott a helyük, ha az ilyen rendezvényeket ők támogatják - igaz, a mi pénzünkből. Kósa Lajos polgármester, a Fidesz alelnöke a tudományos tanácskozáson is képes volt politikai marketingtevékenységet folytatni. Megnyitójában utalt arra a húsz évvel ezelőtti vitára, hogy diktatúrában vagy szabad piaci viszonyok közepette finanszírozható-e hatékonyabban a művészet, majd megállapította: habár az országban ezen a téren katasztrofális a helyzet, Debrecen még ebben is üdítő kivétel. Hiszen - idézem - "fajlagosan nézve Debrecen kiemelkedően teljesít az irodalom finanszírozásában".

A megnyitón túlesve előadást hallhattunk Kodály Zoltán és a magyar irodalom kapcsolatáról, a Nyugat folyóirat zeneesztétikájáról, hazai újavantgárd törekvésekről, valamint az irodalmi és zenei géniuszok genetikai elemzéséről. Ez utóbbi témáról Czeizel Endre genetikus értekezett, aki azon tűnődött: milyen érdekes, hogy míg a szülők a gyermekeik zenei érdeklődését általában támogatják, addig a költészetről gyakran lebeszélik őket. Megtudhattuk tőle, hogy "a verselés miatt a kis Berzsenyi Danikát verte az apja, de szülői pofonokban részesült Weöres Sanyika is". Elmondta, hogy "a vers a dalból jön", hiszen az ősember hamarabb adott ki zenei hangot, mint beszélt volna, s arra is fölhívta a figyelmünket, hogy jelenleg tudósok vizsgálják a Paul Verlaine és Arthur Rimbaud csontjaiból vett DNS-mintákat, hátha megtudnak valami közelebbit a titokzatos költői génről.

Még szerencse, hogy a konferencia anyaga később olvasható lesz a debreceni Alföld folyóiratban, mert a tanácskozáson egy érdekes referátumot az időhiány miatt rövidített formában adtak elő. Turi Gábor szakíró a dzsessznek az amerikai költészetre és novellisztikára gyakorolt hatását alapos fölkészültséggel járta körbe, és én elámultam az életemben először hallott szép szavakon: dzsesszvers, dzsessznovella.

Az irodalmi napok keretében adták át az idei Alföld-díjakat is: az Alföld szerkesztői Dérczy Péter kritikusnak, szerkesztőnek, Spiró György írónak és Vasadi Péter költőnek szavazták meg az elismerést. A debreceni Bakelit sörözőben tartott összejövetelnek különös erőt adott Aczél Géza költőnek, az Alföld főszerkesztőjének bevezetője a folyóiratot "a hazai szellemi fundamentalisták részéről ért elvtelen, aljas támadásokról", amelyeket Aczél Géza nyilvánosan viszszautasított. (Mint ismert, az elmúlt hetekben Debrecenben Csoóri Sándor költő bírálta a lapot.) Aczél Géza úgy fogalmazott: egyesek a jelentős, országos hírű szerzőket útra bocsátó Alföldet nyelvrombolással, kultúrarombolással vádolják, ugyanakkor az Alföldnél jobb lapot nem tudnak fölmutatni. Hozzátette: nem önmaga miatt emelt szót, hanem a lap több mint száz, nagyobbrészt az irodalom élvonalába tartozó szerzője nevében.

A Sebő-koncert telt házat vonzott