Drága a betegek biztonsága
A beruházók gyakran kispórolják az épületekből az automata tűzvédelmi berendezéseket. A rendelkezések mellett meg lehet találni ugyanis a kiskapukat. Ezen az sem változtat, ha emberek halnak meg, vagy kerülnek súlyos bajba, mert a korszerűtlen vagy hiányosan fölszerelt épületekből nem tudták őket kimenekíteni a tűzoltók. Két ilyen eset történt az utóbbi hetekben. Szekszárdon ágyban dohányzás miatt volt kórházi tűz, s egy beteg ma is súlyos állapotban van. Vácott egy idősotthonban keletkezett tűzben meghalt egy gondozott. Egyik helyen sem volt beépített oltóberendezés.
Az egészségügyi és szociális intézményekben, főként a krónikus osztályokon vagy az idősotthonokban különösen fontos volna az efféle életmentő berendezések telepítése. Idősek otthonát, ha a padlástérben is kialakítanak szobákat, nem lenne szabad automata oltóberendezés nélkül építeni. Sok helyütt a tűzoltóság ennek hiányában nem hagyja jóvá az építési engedélyt. Ilyenkor azonban a beruházó - némi jogszabályi kutakodás után - megtalálja a módját, hogyan küszöbölje ki a "felesleges" költségeket.
A kórházakban automata berendezés kell például, ha egy tűzszakaszon 300 ágynál többet helyeztek el, vagy a betegeket a 13,65 méter feletti szinteken látják el. Ilyenkor azt csinálják, hogy 299 ágyas szakaszokat jelölnek ki. Fekvő betegek legfeljebb a negyedik emeletre kerülnek (ez alacsonyabban van a kritikus határnál).
- Az oltóberendezés elleni legfőbb érv az, hogy sokba kerül - felelte kérdéseinkre Nádor András, a Tűzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetségének tagozatvezetője. Hozzátette: irodaház vagy bevásárlóközpont ilyen nélkül már nem épülhet, a szállodák építtetői is törődnek az oltóberendezéssel (az amerikai turisták rá szoktak kérdezni szobafoglalás előtt, hogy van-e ilyen).
A gond jellemzően az egészségügyi és szociális intézményekkel van. Az utóbbi évek gyérülő forrásai miatt ugyanis csökkenteni kellett szükséghelyzetben (például éjszakai ügyeletben) a személyzet létszámát, ami drámai módon növelheti a menekítés idejét. A jogszabályok mégis engedékenyek.
A tűzvédelmi szakember szerint kétséges a drágaságra hivatkozni. Egy átlagos idősotthon esetében már 10-15 millió forintért elkészülhet az automata oltóberendezés. Ha lett volna ilyen Vácon, senki nem halt volna meg a tűzben. Nádor azt is elmondta, az ágyhoz kötött emberek is gyújtanak gyertyát, olykor suttyomban még cigarettáznak is. A tűzoltók olyan helyekről próbálják kimenteni a bajbajutottakat, ahol a folyosón is gond feljutni a hagyományos felszereléssel.
- A szakmai szervezetek egységesek abban, hogy a jogszabályokat módosítani kellene - mondja Nádor. - Mégpedig azért, hogy nagyobb biztonságban legyenek az emberek. Az EU-ban bőséggel található példa olyan szabályozásra, amellyel a betegek, az orvosok, a tűzoltók és az építtetők is elégedettek.
l A katasztrófavédelmisek és a tűzvédelmi szakemberek a finn példával szoktak érvelni. Az északi országban 2002-ben úgy rendelkeztek, hogy annak, aki nem tudja minden kétséget kizáróan biztosítani a fekvőbeteg-ellátó intézményekből a gyors kimenekítést, be kell szerelnie az automata oltóberendezést. Ezt kiterjesztették a korábbi építésű ingatlanokra is. A finn hatóságok 2012-ig adtak haladékot a maximális biztonságot szolgáló tűzvédelmi berendezések utólagos elhelyezésére. Magyarországon az ezredforduló előtt épített intézményeket nem lehet kötelezni erre. (R. L.)
