Ráadásul minden bizonnyal eredménytelenül ér véget a tartomány státusáról zajló közvetítés december 10-én.

Addig is, a koszovói albánok ma megválasztják a száztagú parlamentet (amely majd államfőt és kormányfőt választ), valamint a harminc önkormányzat vezetőit. Kilenc albán és tizennégy más nemzetiségű párt verseng a posztokért, de a szerbek (egy formáció kivételével) bojkottálják a választást. Tíz hely volna fenntartva a szerbeknek és tíz a többi kisebbséginek.

Bármi is lesz a választás eredménye, az albán többség ragaszkodik Koszovó önálló államiságához, amely egy időre törvényhozási és önkormányzati szinten is nemzetközi felügyelet alatt maradna. Ha viszonylag magas részvétellel tiszta választás lesz, akkor bizonyítani tudják demokratikus államalkotó képességüket, legalábbis elemi szinten.

Egyébként a parlamenti és önkormányzati munka évek óta viszonylag sikeres, legalábbis az albánok szempontjából. Nyomokban fellelhető még albán-szerb együttműködés is azon a néhány területen, ahol egyáltalán van kapcsolatuk egymással. Nagy kérdés, hogy a nem szavazó szerbek közül hányan fontolgatják az elköltözést, és ha a mintegy nyolcvanezer ember többsége távozni kezd, akkor hová mehetnek. Valószínű letelepedési céljuk a Vajdaság lehet ugyanis, így az ottani magyarok helyzetét is befolyásolhatják a fejlemények.