Agócs Zoltánt, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem profeszszorát, az építőmérnöki kar acél és faszerkezeti tanszék vezetőjét egyszerűen csak "hídemberként" emlegetik - mind Szlovákiában, mind Magyarországon, de a világ más részein is, hiszen több kontinensen dolgozott már építőmérnökként.

Tervezője volt egyebek között az Esztergomot Párkánynyal összekötő Mária Valéria hídnak is, aminek a helyreállításához először 1968-ban kértek tőle segítséget párkányi képviselők. A professzor a második világháború idején felrobbantott híd maradványainak vizsgálatát és a lehetséges helyreállítását éveken keresztül diplomamunkaként adta fel a diákjainak. Tanszékük pedig jó tíz évet dolgozott ezt követően. Agócs Zoltán végül a budapesti Ponterv mérnökiroda közreműködésével tervezett új hidat. Igaz, az átadásán nem lehetett jelen, ugyanis akkor épp Japánban dolgozott. Azzal a mérnökcsapattal, amelyikkel az 1991 méteres fesztávú Akashi Kaikyo függőhíd tervezőmunkálatiban is részt vett. Agócs professzor vezetésével eddig az Ipolyra öt hidat terveztek, s további négynek a tervezésében is részt vesz majd a tanszékük. A füleki származású professzor 2004-től együtt dolgozik a Polgári Társulás az Ipoly Hídjaiért egyesülettel. A civil szervezet a folyó árterében élő 350 ezer ember mindennapi életének, lehetőségeinek ugrásszerű javulását látja a hidak újraépítésében. A professzor tizenegy híd megépítését látja reálisnak: véleménye szerint, ezek mindegyike meg is épülhet 2010-re.

Mint mondja, négy miniszterrel tárgyalt már az Ipoly-hidakról. Szavai szerint megpróbált nyelvi és szakmai hidat verni a politikai szándékok elé. Ezzel pedig egy alulról jövő kezdeményezést segített, hisz a térségben élők a határ innenső és túlsó oldalán egyaránt és évek óta szorgalmazzák az Ipoly hídjainak az újjáépítését.

Az első világháború előtt 47 híd ívelte át az Ipolynak azt a 120 kilométeres szakaszát, amely ma az országhatárt jelenti. Most három közúti és egy vasúti hídon lehet itt átkelni, ami nyilvánvalóan kevés.

A Mária-Valéria hídnál bebizonyosodott, 2-3 év alatt egy Duna-hidat meg lehet építeni. A határhidak ugyanis nem elsősorban hídmérnöki és még csak nem is anyagi problémát jelentenek, hanem elsősorban politikait - állítja Agócs Zoltán. Az eredmény azonban látványos: ma pezsgő élet folyik Párkányban, rokoni, baráti kapcsolatok és üzleti kapcsolatok újultak meg. A városra rá sem lehet ismerni: Ipari és turisztikai központtá vált, nem sokkal azután, hogy a két ország kapcsolódási pontjává vált.

Sitku László, a hazai közlekedéshálózat stratégiai fejlesztéseiért felelős Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ főmérnöke közölte: az elmúlt években több uniós pályázatot is nyertek északi határfolyónk hídjainak újjáépítésének előkészületeihez. Az Ipoly Balassagyarmat-Ipolytarnóc közötti, mintegy 45 kilométeres, híd nélküli szakaszán elsőként a Szécsényhez tartozó Pösténypuszta, valamint a Ráróspuszta környékén megépülő hidak a szükséges útépítésekkel együtt hidanként mintegy 400-500 millió forint költséget jelentnek a magyar és a szlovák félnek, ám ehhez uniós források igényelhetők.

Turisták csodálják a várhegyi panorámát - háttérben a Mária Valéria híd