A legfrissebb adatok szerint az ausztriai lakosság tíz százaléka külföldi útlevéllel él az országban, minden ötödik, összesen 1,4 millió rendelkezik migrációs háttérrel, vagyis nem tősgyökeres osztrák családban született. Ezzel Ausztria az ipari országok közül a lakosságszámhoz viszonyított legnagyobb külföldi arányt mutatja fel.

A bevándorlási hullámnak nincs vége, hiába a hivatalos Ausztria minden intézkedése, az újabban egyre inkább a közvélemény figyelmének homlokterébe kerülő kitoloncolási ügyek, a menekültstátusz megtagadásának egyre gyakoribb esetei. Az ok: az élen az itt élő idegenek listáján – az ide igyekvőkén is – egyre inkább az Európai Unió polgárai állnak, márpedig velük szemben tehetetlen a belügyi hatóság. 2002 és 205 között például a legtöbb bevándorló az EU térségéből érkezett, 2005-ben a teljes lista első helyén a németek álltak: 9402-en érkeztek az akkortájt gyengébb életminőséget kínálni képes szomszédországból.

Az újonnan érkező németek száma tavaly is alig csökkent; a második a sorban a lengyeleké volt ( 3136). A magyarok a maguk szerény 1000 körüli számával csak lényegesen lejjebb vannak a listán. 2002 és 2005 között összesen 18 ezer EU országbeli találta vonzónak az ausztriai létet, lekörözve a dél- kelet- európaiakat, ahova a törököket is sorolják -(15 500) és a volt Jugoszláviából érkezettekét, akiknek száma nem érte el a tízezret. A tanulmány szerint az európai roham tendenciája az ottani demográfiai helyzet miatt aligha folytatódik. Kár – teszi hozzá az osztrák gazdaság, hiszen az égető szakemberhiány pótlását szívesen vennék ezekből az országokból.

A tanulmány alapján idejét múlt az osztrák politika sokféle korlátozó intézkedésének indoka - a „nem akarunk bevándorlási célországgá válni” szólam. Ausztria máris az, s talán a legjobb megoldás, ahogyan a bécsi Kurier felfogja a helyzetet. „Ausztria oly vonzó a bevándorlók számára, mint még soha” – hirdeti büszkén az elsőoldalas szalagcím.

Bécsi tudósítónktól