A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a konvergenciaprogram és a költségvetés 2007-re a reálkeresetek 4-5 százalék körüli csökkenésével számolt.

A szóvivő a jövedelmi folyamatokat értékelve kiemelte: "az elmúlt évek szárnyalása után idén valamelyest visszaesett a reálérték a nyugdíjak és a bérek esetében, de valójában ez azt jelenti, a nyugdíjak ma 40 százalékkal, a bérek pedig közel 30 százalékkal érnek többet a boltokban, mint 2000-ben. Tehát az áremelkedésekkel együtt is nagyobb volt a növekedés ez idő alatt, mint amennyivel a teljesítmény nőtt a gazdaságban".

Daróczi szerint elsősorban a közszférában a 13. havi fizetés felének havi részletekben, előlegként történő kifizetése miatt gyorsulni fog a bruttó keresetek növekedése, éves szinten ez az összes foglalkoztatottra vetítve 1,5 százalékot jelent. A nettó keresetek növekedése az év egészében várhatóan 2,9 százalék lesz. Ugyanakkor csökken az áremelkedés üteme, éves átlagban 7,5 százalékos inflációt vár a kormány.

A reálkeresetek csökkenése - a júniusi megemelt fizetések mellett is - elsősorban a közszférában következik be, a versenyszférában kisebb, 3-4 százalék lesz. A reálkeresetek idei várhatóan 4,3 százalékos csökkenését követően a PM jövőre már a reálbérek - igaz még szerény mértékű - 0,6 százalékos növekedésével számol.

A szóvivő úgy látja, hogy az egyensúlyi intézkedések átmeneti, szükségszerű következményei mellett a gazdaság több területén is jelentkeznek már kedvező folyamatokat jelző adatok.
 
Ezek közé sorolta a foglalkoztatás kifehérítésére tett kormányzati intézkedések hatására utaló jelenségeket: a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés előírása - ami alól a ténylegesen kevesebbet fizetők bejelentéssel felmentést kapnak - és az ellenőrzés szigorodása vélhetően nem csupán a bejelentett foglalkoztatást növelte, hanem a mikro- és a kisvállalkozásoknál látványos béremelkedést is eredményezett. Ez utóbbi oka, hogy a korábban zsebbe adott pénz egy részét most már legális bérként fizetik ki - mondta.

Az év első 9 hónapjában a nemzetgazdaság egészében 0,8 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók száma, de úgy, hogy a közszférában foglalkoztatottak létszámának 4,8 százalékos csökkenése mellett a versenyszférában 0,3 százalékkal bővült a foglalkoztatás. A költségvetési intézményeknél a legnagyobb arányú létszámcsökkentésre a közigazgatásban került sor, itt a foglalkoztatottak száma - a módszertani hatásoktól eltekintve - 8-10 százalékkal csökkent.

A szóvivő elmondta: az, hogy a közszféra látványos létszámcsökkentése ellenére sem következett be az alkalmazottak számának jelentős csökkenése, azt jelzi, hogy a vállalkozások átmenetinek tekintik a fogyasztás és a növekedés lassulását, és a csökkenő belső keresletre nem reagálnak létszámcsökkentéssel.

A munkaerőfelmérés már korábban publikált adatai szerint 2007. III. negyedévében 3,947 millió fő volt a foglalkoztatottak száma, lényegében ugyanannyi, mint az előző év azonos időszakában - idézte a számokat Daróczi Dávid.

(MTI)