E menekültek nem szerepelnek sehol a leghátrányosabb helyzetűek jogaival és méltóságával foglalkozó nemzetközi szervezetek jegyzékeiben, mivel nem lehet őket a politikai menekültek közé sorolni. De egy francia fotósokból és újságírókból álló csoport, az Argos kollektíva, amely négy éven át járta a világot a kiszáradófélben lévő Csádi-tótól az olvadó Alaszkán át a tengerszint emelkedése által fenyegetett paradicsomi szigetig, Tuvaluig, könyvet jelentetett meg róluk.

A szerzők, akik a GIEC jelentéseire is támaszkodtak, a világ kilenc olyan régiójára koncetráltak, amelyek szinte élhetetlenné váltak a klímaváltozás miatt.

"Az a dolgunk, hogy elmeséljük az általunk hallott történeteket és tanúsítsuk, amit láttunk" - mondta Guy-Pierre Chomette, a három újságíróból és hat fotósból álló csoport egyik tagja.

"A tudományos ismeretek már megvoltak 2004-ben, amikor elkezdtük, de a probléma emberi dimenziójára akarjuk helyezni a hangsúlyt, különös tekintettel a legsebezhetőbbekre" - tette hozzá.

A vallomások szívszorítóak: Mina, az alaszkai Shishmaref faluban élő őslakos, akinek minden évben októberben a tenger hullámai lerombolják a házát, holott normális körülmények között ilyenkor a tenger ott be van fagyva. A világ másik szegletében, a Banglades-deltában Mannan és felesége egy gátra épített kunyhóban élnek, és próbálnak ellenállni az édes-sós víznek, amely már tönkretette rizsföldjüket és elpusztította állataikat. A GIEC szerint Banglades akár területe 10 százalékát is elveszítheti, ha a tengerszint 45 centimétert emelkedik, és az év század végéig ennek akár a kétszeresére is számítani lehet.

"Számos olyan ok van, amely arra kényszerítheti a lakosságot, hogy elhagyja jelenlegi lakhelyét és klímamenekült legyen" - írta könyv előszavában Jean Jouzel francia klimatológus.

Jeffrey Sachs, a New York-i Columbia egyetem Earth Institute-jának igazgatója a szudáni Dárfúr példáját említi. Ez a tartomány ugyanis az elmúlt 50 évben a korábbi csapadékmennyiség egyharmadát kapta, miközben annál nagyobb volt a demográfiai növekedés.

"Sok ilyen lesz a jövőben, mert számos olyan potenciális vagy valóban törékeny, szegény, konfliktuszóna létezik - különösen a sivatagi térségekben -, amelyek előbb-utóbb a klímaváltozás tűzvonalába kerülnek" - mondta az amerikai szakértő.

(MTI)