A magyar gazdaság átmeneti állapotban van
- Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) májusban tette közzé elismerésekkel és javaslatokkal teli átfogó jelentését Magyarországról. Hogyan értékeli az azóta történteket?
- Úgy látjuk, hogy az általunk is indítványozott változások megvalósulnak, a költségvetés hiánya az előirányzatnak megfelelően alakul, sőt a tervezettnél kisebbnek ígérkezik. A költségvetési fegyelem szigorítására irányuló törvényjavaslat, amely a minap került a magyar parlament elé, rendkívül fontos. Ezt nagy teljesítménynek tartom. Ami a kiigazító és reformprogramot illeti, a 2008-as folyamatok jól látszanak, s a lényeg az, hogy a kormány ragaszkodjék az ígéretek betartásához 2009-ben és 2010-ben is.
- Érzékeny időpontban érkezett Budapestre, hiszen a héten jelentek meg friss adatok. Miközben az egyensúly javul, a növekedés nagyon lelassult. Vajon ez elkerülhetetlen következménye az ilyen nagyarányú kiigazításnak?
- A múlt túlzásainak árát most kell megfizetni. A magyar gazdaság jelenleg azonban előkészíti a következő növekedési ciklusát. Ez most egy átmeneti periódus. Csupán erről van szó. Nem kell dramatizálni a helyzetet. Nincs válság. Az intézkedésekre azért volt szükség, hogy ne is legyen. Ha nem hozták volna meg őket, annak súlyos következményei volnának. Ha a kormány kevesebbet költ, s szűkíti a keresletet, akkor lassul a növekedés, de ez várható volt, még akkor is, ha a gazdaság esetleg valamivel erőteljesebben befékezett, mint tervezték. Meg kell érteni: szilárd állami pénzügyeken alapulhat csak a jövőbeli növekedés.
- A kiigazítási programot az elején sok bírálat érte, hogy túlzottan hagyatkozik az adók, azaz a bevételek növelésére, s kevésbé a kiadások csökkentésére. Mi az OECD véleménye most?
- A bevételek emelése elkerülhetetlen volt. Ma már úgy látjuk, hogy a bevételnövelés-kiadáscsökkentés egyensúlya sokat javult. Saját tapasztalataim alapján állíthatom, hogy a kiadások lefaragása rendkívül nehéz feladat. Ha a közalkalmazottakat bocsátjuk el, az adott évben ez még növeli is a kiadásokat a végkielégítések miatt. Ha az állami beruházásokat fogjuk vissza, akkor a következő évi gazdasági növekedést veszélyeztetjük. Magyarország ésszerű döntéseket hozott, amelyeknek nem volt alternatívájuk, a kirobbanni készülő válság miatt.
- Miközben Magyarország a maga kreálta gondokkal foglalja el magát, kibontakozott a világban a hitelválság. Lassul az USA és kisebb mértékben az EU is, drágul az olaj, az élelmiszer, gyengül a dollár. Átmeneti jelenségről van szó? Egyáltalán tudjuk, merre halad a világgazdaság?
- Lassul a növekedés, részben azért is, mert hosszú időn át igen gyorsan bővült a világgazdaság. De új tényezők is megjelentek. Az olaj ára száz dollárt közelíti, s ennek kedvezőtlen hatása van. Nem igaz, hogy a fejlett országok ezt minden további nélkül elviselik, mert már annyira ellenállóvá váltak. Az amerikai jelzáloghitel-piacon keletkezett zavar szintén váratlan fejlemény. A magánszektor valamiképpen megemészti a veszteségeket, legyen szó akár százmilliárd dollárról, vagy többről. Néhány cég legfeljebb eltűnik. De ennél sokkal súlyosabb fejlemény, hogy a hitelpiacon megroggyant a szereplők egymásba vetett bizalma. Senki sem tudja, milyen gondokat rejteget a másik, az üzleti partner. Ez globális méretekben is nyomasztja a pénzügyi piacokat, hirtelen mindenki nagyon óvatossá vált. S minden napra jut valamilyen kellemetlen bejelentés. Arra számítok azonban, hogy a helyzet lassan normalizálódik, bár el kell ismerni: az események meglepték az elemzőket, a kutatókat, a befektetőket, a gazdaságpolitikusokat.
Marad a kormány a jóslatánál
Nem lát okot a kormányzat növekedési várakozásainak megváltoztatására a pénzügyminiszter - Veres János szerint a harmadik negyedévi gyenge, az előzetes adatok szerint egy százalékot kitevő növekedéssel hazánk elérte a mélypontot.
A miniszter a KPMG adókonferenciáján tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a harmadik negyedéves GDP-adatokkal kapcsolatban: "elléptünk a növekedés aljáról", ha a negyedéves adatokat hasonlítjuk össze. A miniszter szerint a tavaly nyáron a közszférában vállalt átalakítás okozta viszszafogott kereslet az oka a lassabb növekedésnek, további ilyen típusú visszafogásra azonban már nem lesz szükség. Az ipari és az exportadatok továbbra is kedvezően alakulnak, a gazdaság hozzájárulása az új értékhez bővülő - állította.
Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint 2009-2010-re várható, hogy költségvetési egyensúly mellett bővülő növekedés induljon meg Magyarországon. Az OECD főtitkárával folytatott megbeszélést követő tájékoztatón kijelentette: most fizetjük meg annak az árát, amit 2001 és 2006 között tettünk. Szerinte növekedés csak akkor van, ha "merünk változtatni". Nincs más út - hangsúlyozta a reformok szükségességét.
A Fidesz más hangszerelésben, de tulajdonképpen hasonló véleményt fejtett ki. Varga Mihály alelnök, volt pénzügyminiszter szerint az alacsony növekedés a 2002 után folytatott gazdaságpolitikára, pontosabban a gazdaságpolitika hiányára vezethető vissza. Varga is változást sürgetett, ám szerinte a kormányzat erre nem képes, vagy nem hajlandó. Ezért a kormányzásban kell változást elérni, Új kormány kell, nincs mese - jelentette ki.
