Olyan tekintetben sincs elvi különbség az ottani és az itteni kritikákban, hogy Gyurcsány szebeni útjával valójában beavatkozott a romániai politikai folyamatokba. Az érvelés persze ezúttal is eltér: a román ellenzéknek az nem teszik, hogy a kisebbségi törvény sürgetésével Gyurcsány egy másik állam belügyeibe ütötte az orrát. Ezzel szemben a fideszes Balla Mihály szerint a miniszterelnök útja időzítésével követett el beavatkozást, így "állami eszközöket felhasználva szállt be az RMDSZ mellett a romániai EP-választások csatározásaiba".

Hogy a mindenkori ellenzék bírálja a mindenkori kormányzati lépéseket, teljesen rendben lévő dolog - mondhatni rutinfeldat ez számukra. A pontosság azonban ilyenkor sem árt. Illik például tudni, hogy a harmadik magyar-román közös tanácskozások időpontját hónapokkal ezelőtt rögzítették már - arról nem beszélve, hogy az előző kettő is a mostanival egyező időpontban - októberben-novemberben - volt. Vagyis az őszi találkozás hagyomány.

Gyurcsány az együttes kormányülés alkalmából tényleg szót váltott a kormánykoalíció részét alkotó RMDSZ vezetőivel - ennek inkább az ellenkezője lett volna furcsa. Mint ahogy a legszélesebb egységre biztatta az erdélyi magyar közösséget is. Szemben mondjuk Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval, vagy Németh Zsolttal, aki az RMDSZ választási ellenlábasának számító Tőkés László kampányrendezvényein nyíltan a püspök melletti szavazásra, vagyis gyakorlatilag a megosztottság elmélyítésére buzdítják a romániai magyarokat.

Mindezt figyelembe véve talán nem is olyan nehéz arra a kérdésre válaszolni: valójában ki és milyen mértékben száll be pártpolitikai alapon az erdélyi választási kampányba? Nem lehet, hogy egyszerűen csupán arról van szó: valakinek az adott ügyben rossz a lelkiismerete?