Egy sor szakmában mind nehezebben találnak szakképzett embereket a cégek. Magyarországon "elfogytak" a munkát kereső hentesek, lakatosok, villanyszerelők, CNC-esztergályosok, villamosmérnökök. A hiány egyes szakmákban, ágazatokban, illetve régiókban fékezi a fejlődést. Úgy tűnik, ezen egyelőre csak a más országokból érkező szakemberek segíthetnek. Ennek megfelelően a magyar kormány úgy döntött, hogy január 1-jétől teljesen megnyitja a magyar munkaerőpiacot a szakképzett romániai munkavállalók számára is. A lépést a szomszédos ország kormánya üdvözölte.

Románia uniós csatlakozása, tehát ez év eleje óta az ott élők a hiánylistán szereplő több mint 250 szakmában dolgozhattak nálunk. Ezzel a lehetőséggel kevesen éltek. Októberig 15 és fél ezren kértek munkavállalási engedélyt, 30 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Harmaduk olyan szakmákban helyezkedett el, ahol az engedély megadásához nem is kellett vizsgálni a munkaerőpiac helyzetét. Így a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, az építkezéseken vagy a vas- és fémipari cégeknél. A legtöbben a Dél-Alföldön és a közép-magyarországi régióban találtak munkát. Ezzel együtt folyamatosan csökken a külföldi munkavállalók száma nálunk. A piacnyitás nem vezetett a más országbeliek beáramlásához. Így a hiányszakmákban nem javult jelentősen a helyzet.

Azért nem jönnek hozzánk sokan dolgozni, mert más uniós tagállamok kedvezőbb feltételeket biztosítanak, elsősorban magasabb bért fizetnek - ez Busch Irén, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főosztályvezetőjének véleménye. A hazai munkavállalókat nem félti a munkaerőpiac megnyitásától, hiszen nem várható, hogy tömegével jönnének, akik kiszorítanák őket a munkahelyekről.

A munkaügyi tárca szakértői gondnak inkább azt látják, hogy miközben itthon is a szakképzetlenek körében jelentős a munkaerő-felesleg, Romániából is ebből a körből jönnének.

A lakóhely a határon túliaknak a haza

A Kárpát-medencében élő határon túli magyarok azt az államot, illetve régiót tartják elsősorban hazájuknak, ahol élnek - ez derült ki az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézete és a romániai Max Weber Társadalomkutató Alapítvány kutatásából. Veres Valér, az alapítvány elnöke elmondta: csaknem háromezer - Magyarországról 700, Erdélyből 900, Szlovákiából 600, Vajdaságból 380, Kárpátaljáról 350 - embert kérdeztek meg. A válaszadók közül nagyon kevesen tekintik hazájuknak Magyarországot. Ezt csak a kárpátaljai magyarok tíz százaléka érzi így. A megkérdezettek többsége arra a kérdésre, hogy ha szabadon választhatna, hol éljen, azt mondta: maradna, ahol él. Csak tíz százalék jelölte meg Magyarországot. A kutatás során vizsgálták a kárpát-medencei magyarság nemzeti identitását, a közösségek Magyarországhoz és a többségi társadalomhoz való viszonyát, munkaerő-piaci viszonyait, jövőtervezését, valamint iskolázottsági helyzetét. Veres Valér szerint ennek alapján az látható, hogy az egységes magyar nemzeteszme árnyékában a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarok országonként külön csoportokat alkotnak. A kutatás eredményeiről szóló gyorsjelentésből az is kiderült, hogy az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai magyarokat túlnyomórészt pozitív érzéssel tölti el a magyarsághoz való tartozás. A vajdaságiak 76,5 százaléka viszont azt válaszolta, hogy "szégyennel tölti el" a magyarsághoz való tartozás. Ennek okát ki kellene vizsgálni. (MTI)

Az EU-tagállamok egy része Románia csatlakozása előtt felmérte, hány román munkavállaló jelentkezésére számíthatnak a következő tíz évben. Ausztria 43500, az Egyesült Királyság 45 ezer fős bevándorlással számol Romániából. Szakértői becslések szerint mintegy négymillió romániai dolgozik ma az ország határain kívül.

A határon túlról többnyire csak idénymunkára jönnek