Kezdődik a sószezon
Most viszont már tényleg elkezdődött a tél. Ezt nem onnan tudjuk, hogy múlt vasárnap leesett az első hó, hanem onnan, hogy Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes egy csepeli telepen, deréktól felfelé közterület-fenntartónak öltözködve megfújt egy alkoholszondát (0,00 ezrelék), felpattant egy hóekéző-síkosságmentesítő célgép nyergébe, kicsit bénázott a kézifékkel, majd tett egy kört a betonplaccon.
A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél hagyományosan november 15-én indul a szezon, a cég - amely ezúttal a főpolgármester-helyettest is meghívta - meg is tartotta ilyenkor szokásos sajtótájékoztatóját. Most Hagyó Miklósra esett a választás, hogy elmondja, hogy is néz ki az FKF Zrt. munkarendje ilyentájt. Tegnap, ugye az első fokozatba kapcsoltak, magyarán bevezették az állandó ügyeletet, majd ha a meteorológusok azt mondják, havazás/jegesedés várható, jön a második fokozat, azaz berendelik a dolgozókat, sőt már el is kezdik (preventíve) szórni az utakat. A III. fokozatba akkor lépnek, amikor konkrétan neki kell állni havat kotorni, és hómunkást felvenni (az idei díjazás nyolc órára, napszaktól függően nettó 2800, 3000 és 3200 forint), a IV. fokozatról pedig elsősorban azt érdemes tudni, hogy Hagyó reméli, ilyen az idén nem lesz, bár megbirkóznának vele. Egyébként IV. fokozatról akkor beszélünk, ha a hó vastagsága meghaladja a harminc centit, és már az útra szórt olvasztóanyagok sem olvasztanak eléggé. Erre egyébként hosszú évek óta nem volt példa, ám a cég a nagy bevetésre is készen áll.
A sajtótájékoztatón megtudhattuk, hogy az FKF Zrt. az idén is a hidakon és felüljárókon, a legfontosabb főútvonalakon és a buszok járta utakon ekéznek és szórnak elsősorban, mellékútra csak akkor megy, ha az előbb felsorolt helyeket már rendbe tette. A társaságnak 150 gépe van, ebből 112 tud hintőanyagot szórni, 117 pedig ekézni is, a többivel leginkább rakodnak. A gépek átlagéletkora momentán 20 év, ez egy kicsit dermesztő szám, de - mint ugyancsak megtudhattuk -, az öreg gép sem vén gép, attól még kitűnően teljesít.
Mint kérdésünk nyomán elhangzott, Budapesten továbbra is a só és a só-homok keverék marad a domináns síkosságmentesítő anyag, mert hiába rág szét mindent, ami az útjába kerül, nincs nála hatékonyabb. Ha a tél, mondjuk úgy, átlagos lesz, nagyjából 15-16 ezer köbméternyit szórnak belőle az utakra, miközben a só és a környezethez barátságosabb ún. alternatív anyagok arányáról nincs adat. De persze ilyeneket, például útkálisót, kalcium-kloridot is használnak majd, utóbbit a kocsik tartályába keverve: a sókeverék így eleve nedvesen kerül az aszfaltra, tehát egyből megtapad - a kocsik nehezebben túrják szét, mindent egybevetve tehát spórolni lehet a mennyiségen. Hagyó és a cég emberei ugyanakkor hangsúlyozták: szinte grammra kimérik, mennyit és hová szórnak, azaz szó nincs arról, hogy nyakló nélkül döntenék a sót az utakra, csak hogy idegesítsék a környezetvédőket. A regula szigorú: egy négyzetméterre maximum 40 grammot szórhatnak ki, de a védett fasorokban ennek csak a felét, a hidakon és felüljárókon pedig legfeljebb a negyedét.
