Egészségbiztosítási reform: bátran megjósolható következmények

Kitűnő összefoglalót tett közzé az október eleje óta felgyorsult egészségbiztosítási reform-vitáról a Méltányosság Politikaelemző Központ. Örsi Gábornak az MPK honlapján elérhető elemzése a kormány koncepciójának összefoglalása után két, hasonló nemzetközi példa - az osztrák és a szlovák egészségbiztosítási rendszer - főbb jellemzőit vázolja, majd összefoglalja a magyar reform - bevezetése esetén - előre kiszámítható következményeit:


"Annak ellenére, hogy Magyarországon 22 területre való licitálásra nyílik majd lehetőség a magánbefektetők számára, valószínűleg már kezdetben is kevesebb biztosító lesz, számuk pedig a verseny miatt minden bizonnyal tovább fog csökkenni.

Előreláthatólag az egészségügyi ráfordítások is emelkedni fognak. Így történt ez valamennyi EU tagállam esetében is, függetlenül attól, hogy egy- vagy több-biztosítós egészségügyi rendszer működik adott országban. 2005-ben a GDP 8,1%-t fordítottuk az egészségügyre, azonban ha a konvergenciaprogram célkitűzéseit vesszük alapul, és a források csökkennek, akkor ez arányos mértékben a GDP-ben is jelentkezni fog.

Ha viszont a magyar kormány úgy számol - szemben a nemzetközi tendenciákkal -, hogy az egészségügyre kevesebbet kell ráfordítani, akkor a pénztárak fogják kigazdálkodni a profitot. Ez viszont nehezen képzelhető el anélkül, hogy valami “csorbát ne szenvedjen”.

Például félő, hogy csökken az általános biztosítási csomag tartalma, tehát bizonyos szolgáltatások kikerülnek a térítésmentes biztosítás alól. Az előzetes koncepció szerint az alapellátási csomag változatlan marad, azonban ez a több-biztosítós modellre áttért Csehországban és Szlovákiában sem történt így.

Teljesen kidolgozatlan és még kontúrjaiban sem látszik, hogy mekkora erőt fognak képviselni a biztosítók a Díjtétel Bizottságban. Meglehet, ez az a fórum, ahol a pénztárak leginkább kifejthetik lobbijukat, működését mégis homály fedi.

Mindenképpen pozitívum ellenben, hogy az elmúlt évek alapján bizonyítottan politikailag független Gazdasági és Versenyhivatal lesz a Díjtétel Bizottság ellenőrző szerve.

A preferált szerződésekkel és a meghatározott betegutakkal viszont sérül a szabadság, a szabad orvosválasztás elve. A biztosított nem intézményt és orvost, hanem csupán biztosítót választ. Homályos pont lesz azonban, hogy biztosítója éppen kivel kötött szerződést.

Annak ellenére, hogy kevesebb forrás áll majd rendelkezésre, az adminisztrációs költségek és a tájékoztatás szükségessége miatt plusz költség fog jelentkezni a jelenlegi kiadásokhoz képest.

Ha a pénztárak profitorientáltak, törekedniük kell a fejlett monitorozásra és a gondos minőségellenőrzésre, amely valóban versenyt jelenthet a szolgáltatók és az intézmények között. A minőség közép- és hosszútávú javulásához azonban a szolgáltatóknak pluszpénz bevonására van szükségük.

Nyitott maradt továbbá, hogy a biztosítóknak milyen mértékben kell majd hozzájárulniuk a beruházásokhoz, illetve hajlandók lesznek-e a hosszútávú költséghatékonyság érdekében preventív programokat finanszírozni. Ezekre a problémákra a koncepció nem ad választ."

A Méltányosság Központ elemzője úgy látja:
"Az egészségbiztosítási átalakítás súlyos hiányossága, hogy nem törekszik társadalmi konszenzusra. Október 8-án a koncepció az Egészségügyi Minisztérium honlapján vált olvashatóvá, október közepén már a kormány elé került, a hónap végén pedig a parlament vitathatja a tervezetet. A beharangozott társadalmi vitára tehát mindössze egy hét maradt. Az október 15-én fellelhető koncepció-változat - a társadalmi vita után -, csupán a legkisebb változtatásokkal különbözik az egy héttel korábbitól. A vita hiányának azonban van még egy vetülete, amely kormányzó pártoktól függetlenül, az egész politikai kultúránkra jellemző: ilyen fontos, ciklusokon átívelő, akár több évtizedes fontosságú ügyben még kísérlet sem történt ötpárti egyeztetésre, konszenzus kialakítására. Az egészségbiztosítás tekintetében tökéletes és stabil állapot nem létezik, csak folyamatos útkeresés a hatékonyság javítása és a méltányosság biztosítása érdekében. Összességében megállapítható, hogy a méltányosság, a szolidaritás, a nemzeti kockázatközösség elveihez alkalmazkodó rendszer körvonalai bontakoznak ki előttünk. Bár struktúrájában a hatékonyságnak és a minőségellenőrzésnek megvan az elvi lehetősége, az egészségügyből történő forráskivonás esetén ez nem valósítható meg. A biztosítottak garanciái megfelelőek, de az alapellátás pontos meghatározása hiányzik. Emellett félő, hogy csorbul a beteg szabad orvosválasztásának joga. Tisztázatlan továbbá, mekkora hatalmuk lesz a biztosítóknak az átalakított egészségügyi rendszerben."
( ÖRSI GÁBOR: A magyar egészségbiztosítási rendszer körüli polémia - nemzetközi kitekintéssel )

(NOL)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.