Magyarországnak adott igazat csütörtökön az EU (elsőfokú) bírósága a Brüsszellel folytatott kukoricavitában, részben megsemmisítve az Európai Bizottság rendeletét. Volt már rá példa, hogy az uniós talárosok elfogadták a magyar érveket (iparűzési adó), de akkor nem az EU-val szemben.
Kukoricaügy: nekünk ad igazat az EU-bíróság
Az EU bizottsága tavaly októberben úgy változtatta meg az intervencióra felajánlható kukorica egyes minőségi követelményeit, hogy rendelete tizenkét nappal később hatályba is lépett, s már a tavaly tavasszal elvetett, ősszel betakarított kukoricára is alkalmazni kellett. Hazánk gyorsított eljárást kérve nyújtott be panaszt az EU bíróságánál. A testület most kimondta: Brüsszel nem tájékoztatta megfelelő időben a termelőket, s így „megsértette jogos bizalmukat.”
Korábban a minőségi követelmények a maximális nedvességtartalomra, valamint a törtszemek és a szárítás során túlhevült szemek százalékos arányára vonatkoztak. Ezt Brüsszel a kukorica fajsúlyára vonatkozó követelménnyel egészítette ki – vagyis azzal: adott térfogatban mennyinek kell lennie belőle -, ám nemcsak a magyar álláspont, de a bíróság szerint sem indokolta jól meg, miért van erre szükség. A bírák nem találták megalapozottnak azt az érvet, hogy ez összefüggésben van a tápértékkel.
Az ítéletnek ma már inkább csak elvi jelentősége van. Az EU bizottsága – majd a tagállamok tanácsa – ugyanis időközben fokozatos ütemben teljesen leépíti a kukoricaintervenciót. Ez a garantált áras felvásárlási rendszer több mint 90 százalékban a magyar termelőket érintette.
(Brüsszeli tudósítónktól)