Tandemállásban
Magyarországon ma még nagyon kevés az állásmegosztással felkínált munkahely, miközben például Nagy-Britanniában az emberek három százaléka ilyen formában dolgozik.
Az állásmegosztás - angolul job sharing - azt jelenti, hogy egy-egy munkakörre a munkaadó két munkavállalót alkalmaz, akik azonos felelősség és fizetési kategória mellett egymás között osztják el a munkaidőt. Ezt tehetik úgy, hogy egy hétig az egyik munkavállaló dolgozik, a következő héten a másik, de akár magát a hetet is feloszthatják: az első napokon az egyikük, a hét fennmaradó részében a másik végzi a feladatokat. Az állásmegosztás egyik formája az is, ha a napi munkaidőt osztják el délelőtti és délutáni munkavégzésre. A párosnak lehet közös munkanapja is, amikor a feladatokat egyeztetik. Ez a tapasztalatok szerint a kommunikáció, a minél jobb, pontosabb információáramlás biztosítása miatt célszerű megoldás, hiszen ennek az alternatív foglalkoztatási módnak ez az egyik legfőbb buktatója.
Nagy-Britanniában a munkáltatók húsz százalék járulékkedvezményt vehetnek igénybe, ha állásmegosztásban alkalmazzák a dolgozókat. Magyarországon nem ösztönzik ilyen eszközökkel ezt a munkavégzési formát, amely pedig jelentősen javíthatná a foglalkoztatási szintet. Sőt sokkal többe kerül például két részmunkaidős dolgozót foglalkoztatni, mint egy főmunkaidőst - nehezményezte több hozzászóló is a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány konferenciáján.
Az első fecskék azonban már itthon is megjelentek. Edina például három éve épp a job sharing segítségével tudott egyetemre menni. Édesanyjával együtt az egészségügyben dolgozott asszisztensként, illetve adminisztrátorként "tandemben". - Bár valójában csak részmunkaidőben voltam bent a munkahelyemen, mivel családon belül megoldottuk a helyettesítést, nem csökkentették a fizetésemet részidősre, megkaptam a teljes állásért járót. Anyu, amikor én ott voltam, a saját munkáját csinálta, egyébként pedig engem helyettesített - meséli.
- Ezzel a módszerrel nagyon rugalmasan tudtuk átvenni egymástól a különböző napi tevékenységeket, folyamatosan "képben voltunk" a teendőket illetően. Volt olyan feladat, amit mind a ketten csináltuk, és akadt olyan, amit csak az egyikőnk, mert a másik nem értett hozzá vagy nem szerette. Mindkettőnkkel nagyon meg voltak elégedve - teszi hozzá.
Egyre több nagy cég is próbálkozik az állásmegosztás alkalmazásával. Egy gyorsétterem-üzletláncnál hétköznapokon egy középkorú dolgozó tölti be a boltvezető-helyettesi munkakört, a hétvégén pedig egy főiskolás fiatal. A középkorú munkatárs így szabad hétvégékhez, a fiatal pedig keresethez jut, és hét közben tanulhat.
Az állásmegosztás a dm drogérialáncnál a vállalati kultúra része; az üzletvezető-helyetteseknek, az asszisztenseknek, a középvezetőknek, de akár cégvezetőknek sem kell teljes munkaidőben helytállniuk. Van átjárhatóság a teljes munkaidőben végzett és a részfoglalkoztatás között, és a ranglétrán való előrehaladást sem akadályozza, ha valaki nem napi 8 órában dolgozik.
A leggyakoribb a napi 5-6 órás műszak délelőtt vagy délután. A beosztások elkészítésekor a cégnél igyekeznek figyelembe venni a kisgyermekes anyukák kéréseit (a dm 1800 magyarországi dolgozójának majd 95 százaléka nő, és csaknem háromnegyedük részmunkaidős).
- A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állásmegosztás jó a cégnek, hiszen biztosítja a zavartalan üzletmenetet, a hosszú nyitva tartású üzletekben - például a bevásárlóközpontokban - is egyszerűen megoldható a munkaszervezés, ünnepek, nagyobb forgalom alkalmával pedig
könnyen tudjuk biztosítani a több eladót. Ugyanakkor a munkavállalók is profitálnak belőle, mert időre odaérnek például az óvodába, iskolába, hiszen ügyelünk arra, hogy a lakóhely és a munkahely minél közelebb legyen egymáshoz, és figyelembe vesszük azokat a kéréseiket, amelyeket a gyerek betegsége vagy épp szülői értekezlet miatt juttatnak el hozzánk - mondja Sélei Annamária, a dm Kft. személyzeti vezetője, aki azt is bevallotta, hogy akadnak problémás területek. Több a munkaügyi adminisztráció, nagyon figyelni kell a kollégák közötti információátadásra, és nem minden esetben sikerül egyeztetni a műszakokat.
- A Budapest Bankban az első igazi job sharing páros tavaly alakult. Mindkét kolléganő szülési szabadságról tért vissza pénzügyi elemző munkakörbe. Egyikük négy órában dolgozott, másikuk hatban, így egy kis átfedés is volt a munkájukban. Abban, hogy a páros egyáltalán működni tudott, nagy segítséget jelentett a vezető és a munkát megosztó kollégák elkötelezettsége, erős kommunikációs készsége. A teljes átjárhatóságot azonban - ami a sikeres munkamegosztás feltétele - nem sikerült biztosítani. A két kolléga nem azonos szakmai tapasztalattal rendelkezett, nem voltak egyformák a jogosultságaik, emiatt akadt olyan feladat, kérés, aminek csak a páros egyik tagja tudott eleget tenni, így a vezetők nem mindig kapták meg azonnal a kért információt. Ez a kiegyensúlyozatlanság a munkamennyiségre is kihatott, ezért az egyik kolléga kérte, hogy kiszállhasson. Azóta a két ember továbbra is részmunkaidőben, hasonló munkakörben dolgozik, de külön-külön területen, és az eddig megosztott munkakört teljes állásban töltöttük be - tudtuk meg Barcza Ilonától, a Budapest Bank (GE Money Bank) HR-menedzserétől. - A job sharing mint lehetőség azonban most már bejáratott megoldás a Budapest Banknál. Sokat tanultunk ebből a példából, és ez a következő hasonló páros munkáját gördülékenyebbé teszi majd - teszi hozzá.
Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatásnak is jóval kisebb szerep jut, mint Európában általában: a tavalyi adatok szerint itthon a munkavállalók négy százalékát foglalkoztatták részmunkaidőben, Hollandiában viszont a munkavállalók 46 százalékát. Az EU-15 átlaga 21 százalék, az EU-25-öké pedig 19 százalék.
A Budapest Bankban 1998 óta működik a részmunkaidős foglalkoztatás, de az igazi áttörést a munka és a magánélet összeegyeztetésében a 2002-es év hozta, amikor bevezették a rugalmas időbeosztást azok számára, akik egyébként nem kötetlen munkarendben dolgoztak: a sűrített munkahetet - például ötször 8 helyett négyszer 10 órás állás -, a részmunkaidőt, a résztávmunkát - rendszeres vagy ad hoc otthoni feladatvégzés - és a job sharinget.
- A rugalmas munkaidő lehetőségét - ellentétben egy olyan állással, amit eleve ötórásnak hirdetünk meg - a munkavállaló kérésére alakítjuk ki. A kérelem elbírálásakor, ami az illetékes vezető dolga, szempont az addigi teljesítmény, a személyes tulajdonságok, a munkakör jellege, az adott munkacsoport és az ügyfelek elvárásai. Nem annak alapján döntünk, hogy milyen indokkal igényli a kolléga a rugalmas munkaidőt. Mindenkinek joga van ilyen lehetőséget kérni, függetlenül attól, hogy kisgyermeket nevel vagy triatlonra készül, bár a gyakorlat azt mutatja, hogy az alternatív foglalkoztatási módok elsősorban a gyermeket nevelő kolléganőinknek nyújtanak segítséget - mondja Barcza Ilona.
