Egy 2001-es uniós irányelv szigorította meg a GMO-t tartalmazó termékek forgalmazásának feltételeit, és kötelezővé tette a megfelelő címkézést. Eszerint például mindig kötelező a környezeti hatástanulmány elvégzése. A hatóság csak akkor adhatja meg az engedélyt, ha a GMO-t egészségügyi-, és környezeti szempontból is veszélytelennek találta. Az irányelvnek megfelelően engedélyezett GMO-termékek kereskedelmét a tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják.

Hegyi Gyula jelentésének elfogadásása immár az EP álláspontját tükrözi az irányelv most esedékes módosításában. Az uniós intézmények közötti kompromisszum értelmében a címkézés kérdésében döntési jogköre lehet a parlamentnek. A védzáradékkokkal kapcsolatban az Európai Bizottság csak akkor dönthetne egyedül, ha csak egyetlen érintett országról van szó.

A gyakorlatban a GMO-kkal kapcsolatban rendszerint patthelyzet alakul ki a tagállamok tanácsában, így a döntés visszaszáll Brüsszelre. Az Európai Bizottság egyébként most először dönthet úgy, hogy Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos javaslatára – és az EU élelmiszerbiztonsági ügynökségének tavalyelőtti kedvező véleménye ellenére – nem engedélyez két génkezelt kukoricavonalat az EU-ban. Az egyiket a svájci Syngenta, a másikat az amerikai DuPont leányvállalata jegyzi. A GMO-fejlesztők ernyőszervezete, az Europabio „meglepetését fejezte ki” a brüsszeli irányváltás miatt. Európában csak a Monsanto egy génkezelt kukoricavonalát termesztik, mégpedig összesen 110 ezer hektáron (ebből 75 ezren a spanyolok, 22 ezren a franciák.)