Ötszázalékos lakossági és 4,3 százalékos ipari-közületi gázáremelést javasol jövő év elejétől a Magyar Energia Hivatal (MEH). Lapunk információja szerint ez az indítvány kerül a kormány elé. A szervezet indoklása szerint az emelés alapja a világpiaci drágulás, a növekvő stratégiai gázkészletek, a kis- és nagyfogyasztók aránytalan díjmegoszlása, valamint a német E.ON kezében lévő központi gáznagykereskedő felé - a korábbi évek elmaradásai miatt - törlesztendő 80 milliárd forint. A javaslat leszögezi: ha most nem lesz emelés, a nagykereskedő felé további 40 milliárd forintos tartozás halmozódik fel. Az anyag a gázáremelésen keresztül legfeljebb 2-3 százalékos távhőáremelést tart indokoltnak, igaz, ez utóbbi nem kormányzati hatáskör.

A gázzal ellentétben az árampiacon a kormány központi ármegállapítási joga jövőre az ipari-közületi piacon megszűnik. Ám az átállás talán még a gázénál is nagyobb izgalmakat hoz. A Magyar Villamos Művek (MVM) október 25-i áramárverését követően ugyanis az egyik nagy vevő, az Elmű újra igencsak borsos emeléseket előrevetítő elvi becsléssel állt elő. A német RWE-EnBW többségi tulajdonában lévő társaság úgy véli, "egy" áramszolgáltatónak az árverésen kialakult nagykereskedelmi árak folytán jövő év január elsejétől 17-41 százalékkal kellene emelnie a főbb nem lakossági csoportok áramtarifáját. (A lakosság és a legkisebb fogyasztású cégek villanyát a szabályok kivonták az árverés alól, és számukra a kormány várhatóan "egy számjegyű" emelésről dönt.) A fővárosi székhelyű áramkereskedő szerint a termelőüzemeknek 17-36 százalékkal nőne a számlája, a bevásárlóközpontoknak 23 vagy 33 százalékkal, az egyetemek 32, az irodaépületek pedig 31-35 százalékra számíthatnak. A lista élén a pékségek, kórházak és éttermek szerepelnek 36-41 százalékos várható árnövekedéssel.

A többi áramszolgáltató nem ad hasonló árelőrejelzést. Boross Norbert, az Elmű-Émász szóvivője is hangsúlyozza: ezek nem cégük leendő árai, hisz a piacon egyelőre mindenki vár az ajánlatokkal. Annál is inkább, mert számos beszerzési költségük - kezdve a zöld- és a kapcsolt áramtermelés díjától az importon keresztül egyes erőművek saját áramárverésének eredményéig - még nem ismert. Ezek alapján az elméleti becslésüktől akár plusz-mínusz 20 százalékos eltérés is lehetséges. Ráadásul a végső árak egyes konkrét esetekben teljesen másak lehetnek, hisz sokszor állapítanak majd meg egyedi tarifát - szögezte le.

Január elsejével a kormányzat "felszabadítja az árampiacot". Mindazonáltal a kabinet mondhatná, ő nem ilyen piacot akart. A szocialista-liberális vitákban összefércelt törvény ideája szerint az MVM árverésen adja el az összes - a hazai fogyasztás zömét kitevő - áramát, amit aztán versengő szolgáltatók értékesítenek, remélhetőleg egymás alá ajánlva. Nos a verseny eme jótékony hatása egyelőre messzemenőkig nem látható. Már az - MSZP-Fidesz-MDF-koalíció által megvédett - MVM kapcsán is felmerült, jó-e egyetlen cég kezében tartani nagykereskedelmet, ha mégoly átlátható aukción is adja el termékét. Az eredmény felemás lett: ha az MVM - állítólag kifejezett kormányzati nyomásra - egy árverési "trükkel" időnek előtte nem kergeti szét a licitálókat (az általuk kért áramnak csak egy részét biztosítva nekik), a jelenleginél is jóval magasabb árak alakultak volna ki.

Az árverésről még azt sem tudjuk, végül is mennyivel emelkedtek ott a nagykereskedelmi árak. A nyilvánosság elől elzárt licitáláson ugyanis az eddigiekkel nem összevethető "áramtermékek" szerepeltek, majd az itt kialakult árakat mindenki a maga szája íze szerint "súlyozva" olyan "összesített tényszámokat" mond be, ami épp az érdekeit szolgálja. Az MVM viszonylag alacsonyakat (17-18 százalékot), a MEH kissé többet (23-24 százalékot), egyes fogyasztók pedig jóval magasabbakat (30 százalék felettit). Így talán csak az jelenthető ki, hogy az árverésen a nagykereskedelmi áramárak több tíz százalékkal emelkedtek. Szakértők akkor úgy vélték, a kiskereskedelmi tarifában a nagykereskedelmi ár átlagosan mintegy 50 százalékos súllyal szerepel, a többi tétel viszont jövőre nem nagyon drágul. Vagyis ökölszabályként kijelenthető, hogy egy fogyasztó a végső számlájában a rá vonatkozó áramtermékek nagykereskedelmi áremelkedésének a felére számíthat. Ez alapján az MVM-becslésből 8-9, a MEH-számításból pedig 11-12 százalékos átlagos ipari-közületi áremelkedés adódik.

Ez azonban súlyosan ellentmond az Elmű számításainak, amely 17 százaléknál kezdődik, és egészen 41 százalékig ível. Persze az úgymond "kényelmes monopolista" ajánlatával szemben állhatna számos, a piac felszabadításától felbátorodott kereskedő jóval alacsonyabb ajánlata. Ám az ajánlatok nem záporoznak. Ilyen helyzetben, aki jövőre áramhoz akar jutni, jobb híján eddigi áramszolgáltatójától kérhet ajánlatot. Kérdés, mit tehet ilyenkor a kormányzat.

A jövő évi áramárrendszer teljesen új alapokon áll: vége a központi ármegállapításnak - szögezi le Szemán Barna, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ipari irodájának vezetője. A jelenlegi piaci mozgások azonban feltehetőleg távol állnak az eredeti elképzelésektől - tette hozzá. A GVH mindig is hangsúlyozta: a fő cél a verseny kiteljesítése, valamint hogy azt fokozatosan, a rendszer egészében azonos elvek mentén kell bevezetni. Ennek kapcsán problémás, hogy az MVM az uniós csatlakozás előtt kötött, ma is érvényben lévő hosszú távú árambeszerzési megállapodások alapján tarthatta meg domináns piaci helyzetét - szögezte le. Felvetésünkre úgy vélte, ha maradt volna a jelenlegi központi árszabályozás, feltehetőleg alacsonyabb árak alakultak volna ki. Annak fenntartásával azonban nem ért egyet: szerinte versenyelvek alapján is érhettek volna el alacsonyabb árakat. Úgyszintén kétségtelen: ha az Elmű vagy bármely más, a jelenlegi területén egyeduralkodó áramszolgáltató megteheti, miért ne emelné a tarifáit ekkora mértékben - fűzte hozzá. A törvény azonban adott eszközt a MEH és a vele együttműködő GVH kezébe - hangsúlyozta. A 107. paragrafus alapján ugyanis, ha egy társaságnak egy területen jelentős piaci erőfölénye van, azzal nem élhet vissza. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a MEH és a GVH már most megkezdi az előkészületeket, akár január 2-án, az első "túlzott árat gyanító bejelentésre" megtilthatja ezeknél a cégeknél a túl magas árak alkalmazását. Hogy mekkora a "túl magas", egyelőre nem tudják. Kérdésünkre úgy vélte: az önmagában nem bizonyíték a kereskedők kartellezésére, ha egy 10 százalék körüli áremelkedési becslés mellett a domináns szereplő 30-40 százalékkal drágít, és senki nem ígér alá. A lapunknak nem nyilatkozó MEH nemrég szerény szakértői hozzászólásként már közzétette: nem ért egyet az árverés alapján az MVM-nél keletkező nyereség mértékével és azzal sem, ha egy szolgáltató erre hivatkozva emel.

*besorolási kategóriától függően

A pékeknek 36 százalékkal drágulhat az áram