A 2007 májusában megalakult Új Szövetség nevű jobbközép párt, amely öt képviselőt küldhet a  törvényhozásba, korábban jelezte, hogy bizonyos feltételekkel szintén kész támogatni Rasmussen kormányát.

A Rasmussen vezette Liberális Párt a szavazatok 26,3 százalékával 46 mandátumot szerzett, míg koalíciós partnere, a Konzervatív Néppárt 10,4 százalékkal 18 helyhez jutott. A kormányt kívülről támogató jobboldali populista Dán Néppárt a szavazatok 13,8 százalékát szerezte meg, ami 25 mandátumot jelent. A  Feröer-szigetekről egy független képviselő is csatlakozik a koalícióhoz, amelynek így összesen 90 szavazata lesz, és még ötre számíthat bizonyos feltételekkel az Új Szövetség (2,8 százalék) részéről.

Helle Thorning-Schmidt, az ellenzék vezető erejének, a Szociáldemokrata Pártnak a vezetője elismerte, hogy vereséget szenvedtek. Az ellenzéki pártok együttesen 81 helyhez jutottak, ebből 45 jut a szociáldemokratákra (25,5 százalék). Három független képviselő Grönlandról és a Feröer-szigetekről az ellenzékhez csatlakozik.

A 2005-ös választási eredményekhez képest gyengült a jobbközép, ugyanis 94 képviselője volt a három pártnak a parlamentben. Rasmussen azonban így is történelmi jelentőségűnek minősítette a keddi voksolás eredményét, mivel először fordult elő, hogy a Liberális Párt a harmadik egymást követő választáson végzett az első helyen és így alakíthat törvényt.

Az erős gazdasági mutatókkal rendelkező Dániában (a munkanélküliségi ráta 3,1 százalék, a gazdasági növekedés pedig 3,5 százalékos volt tavaly) a háromhetes választási kampánynak a bevándorlás, a jóléti állam vívmányainak megőrzése és az adók  kérdése volt a fő témája. A soron következő választás 2009 februárjában lett volna, de a virágzó gazdaság fényében, illetve a közvélemény támogatásának tudatában Rasmussen biztosra akart menni a harmadik mandátum megszerzéséért, s ezért döntött úgy, hogy még a közalkalmazotti szféra jövő évi bértárgyalásai előtt tartsanak parlamenti választást.

(MTI)