A jogsértési eljárás kezdetéről van szó; Brüsszelben nem titok, hogy az ilyen eljárások rendszerint az ellenérdekeltek panaszát követően indulnak. A vitatott passzusok hátterében nyilvánvalóan az OMV/Mol ügy áll.

Az EU végrehajtó szerve a tőke szabad áramlására hivatkozva emelt kifogásokat a stratégiai energiavállalatok hazai védelmének néhány eszköze ellen.

Így nehezményezi, hogy az ilyen cégekkel kapcsolatos nyilvános felvásárlási ajánlattétel esetén a vonatkozó működési tervet előbb el kell fogadtatni az ajánlattevő felettes szervével, majd így kell beadni az ajánlatot a magyar hatóságoknak.

Brüsszel szerint ezzel az a probléma, hogy idejekorán ismertté válnak az ajánlattevő szándékai, jelentősen megugorhat az ár, s kudarcba fulladhat a felvásárlási kísérlet. Ez az eszköz nem is jogszerű, de nem is arányos, hiszen adott esetben a magyar hatóságok az ajánlattételt követően is felléphetnek - állítja az EU hatósága.

Egy másik ponton Brüsszel abban lát piacvédő korlátozást, hogy a Magyar Energia Hivatal egy-egy képviselőt nevezhet ki a szóban forgó stratégiai cégek igazgatótanácsába, végrehajtó tanácsába és felügyelőbizottságába. Az ország energiaellátásának biztosítása végett ezek a képviselők, "akiknek mandátuma korlátozott és nem világos", beleszólhatnak a menedzsment és az üzleti műveletek kérdéseibe is.

Végül a törvény egy harmadik passzusánál az EU egyes privatizált vállalatoknál kifogásol az uniós jogokat sértőnek tartott különleges jogokat. Ugyan a bizottsági közlemény csak az „állami elsőbbségi részvények” erejéig megy részletekbe, de jól ismert, hogy éppen a Mol közgyűlésén a tíz százalékos szavazati korlátot nem lehet eltörölni a B sorozatú törzsrészvényekkel szavazók voksa nélkül.

Brüsszeli tudósítónktól