Romlott-e a táplálékunk?
A "hagyományos" élelmiszer-biztonsági problémákról - szalmonella, botulizmus - elmondható, hogy az esetek többségében a megfelelő tárolási és feldolgozási szabályok megsértése okozza a problémát. Ezzel szemben a szivacsos agyvelősorvadásért felelős prionfehérjék, vagy épp a fűszerpaprikát mérgezővé tevő, gombásodás okozta aflatoxin megfoghatatlan, ismeretlen fenyegetés. Igazán az 1990-es évek közepén kipattant kergemarhakóros (BSE) megbetegedések irányították a közvélemény és a döntéshozók figyelmét az élelmiszerek lehetséges egészségkárosító hatására.
A magyarok 77 százaléka vizsgálja kisebb-nagyobb rendszerességgel az élelmiszerek szavatossági idejét. Az áruk minőségére már jóval kevesebben figyelnek: mindössze 53 százalék ügyel arra, hogy rendszeresen ellenőrizze az általa vásárolt termék összetevőit. Megdöbbentő adat, hogy minden negyedik vevő soha nem nézi meg, hogy az általa vásárolt élelmiszer miből készül. Vizsgálnivaló pedig volna, erre példa 2005 tavasza. Akkor a hazainál jóval olcsóbb szlovák sonkáról derült ki, hogy nem sonka, hanem lapocka, illetve az is, hogy mindössze 59 százaléka volt hús, a többi víz, beinjektált szóda és egyéb adalék.
A kutatási eredmények megerősítették, hogy a nők körültekintőbbek az élelmiszer-vásárlásnál, mint a férfiak. A nők 82, míg a férfiak 72 százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt. Kiderült, hogy minden hatodik háziasszonynak érdemes megvizsgálnia, amit a férje vásárol, hiszen a férfiak 16 százaléka soha nem ellenőrzi: romlott-e az általa vett élelmiszer. Az összetevőkre is a hölgyek figyelnek oda jobban: amíg közel 60 százalékuk rendszeresen megvizsgálja az élelmiszerek minőségét, addig ezt csak minden második férfi teszi meg.
A budapestiek az élelmiszerek összetevőire jobban odafigyelnek, hiszen 63 százalékuk ellenőrzi azt rendszeresen, ami szignifikánsan magasabb, mint a vidéki városokban és a községekben. Az is kiderült, hogy minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál valószínűbb, hogy tudatos vásárlóként ügyel az élelmiszer-biztonságra. Amíg a diplomások 92 százaléka ellenőrzi rendszeresen az áruk szavatossági idejét, addig a maximum 8 általánossal rendelkezőknél ez az arány csupán 66 százalék. Hasonló különbség tapasztalható az összetevők ellenőrzésénél.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a romlott hús miatt kiszabott sok milliós bírságok sem bírnak kellő visszatartó erővel, mivel a várható tisztességtelen profitból bőven fedezhető a büntetés. Ráadásul számos megbírságolt vállalkozás csődbe menekül - a bírságok jelentős része így behajthatatlan marad. Elvileg segíthetne egy feketelista, amiből kiderül, hol, milyen visszásságokat találtak az ellenőrzések során. Magyarországon azonban ez sem működik jól. A mintegy kétezer, vendéglátáshoz kötődő, élelmiszer okozta megbetegedéshez és a közel négyezer, idén nyáron megbírságolt büféhez és vendéglőhöz mérve összesen öt (!) vendéglátóhely szerepel az ÁNTSZ "feketelistáján".
