Londoni párbeszéd a reformokról
Giddensnek, akit a Harmadik Út elméletének atyjaként tartanak számon, s aki korábban az LSE igazgatója volt, Gyurcsány adta ki magyarul az első könyvét, még azelőtt, hogy a politikai porondra lépett volna. Az előadást megelőzően a magyar miniszterelnököt fogadta kollégája, Gordon Brown, majd befektetőkkel találkozott a City Group szervezésében. Később beszélgetett Jean Lemierre-rel, az EBRD elnökével is.
A Népszabadságnak nyilatkozva a magyar kormányfő elmondta, hogy a formaságokat kerülve zajlott le a tárgyalás Brownnal, cáfolva az új brit miniszterelnök zord személyiségéről kialakult általános képet. Hiába találkoznak rendszeresen az európai miniszterelnökök, az álláspontok részletes kifejtésére alkalmas "emberi" kétoldalú megbeszélésekre változatlanul szükség van, még ha nincsenek is problémák két ország között. Gyurcsány meggyőződése, hogy a Magyarország iránti rokonszenv Tony Blair távozása után is megmarad.
Íme, a magyar kormányfő Gordon Brownnal, másokkal folytatott londoni tárgyalásainak témák szerinti összefoglalója:
Európai Unió. A két miniszterelnök találkozóját az uniós kérdések dominálták. Elsősorban azokat a feladatokat mérlegelték, melyek az unióra várnak, miután aláírták a reformszerződést. Magáról a reformszerződésről az derült ki, hogy egyik országban sem szándékoznak referendumot tartani róla. Magyarországon vélhetően a december 13-i aláírást követő első kormányülés fog arról dönteni, hogy a parlament elé terjesztik ratifikációra. Ahogy a kiadott közös nyilatkozat is jelezte, főképpen azon törik a fejüket, hogyan válhatna az EU "globális játékossá". Jelenleg sokan látják úgy, hogy ebben a tekintetben az unió jócskán elmarad attól, amit a potenciálja indokolna.
Energia, klímaügyek. Mind Gordon Brown-nal, mind Jean Lemierre-rel, az EBRD elnökével folytatott eszmecserén felmerült az energiapolitika kérdése. Gyurcsány elmondása szerint nyíltan Brown felé fordult, és megkérdezte, van-e benne kétség, aggodalom a magyar megközelítéssel, az Oroszországhoz fűződő szorosabb szálakkal kapcsolatban. Brown széles, megértő mosollyal válaszolta, hogy tökéletesen tisztában vannak Magyarország speciális igényeivel. A magyar kormányfő éppen azt szeretné, ha minél előbb döntés is születne a kérdésben, nemcsak beszélnének róla. Ami a közös elképzeléseket illeti, elhangzott, hogy az EU legyen kezdeményező a klímaügyekben. Fontosnak nevezték az unió globális versenyképességének fokozását, melyben magyar részről súlyt helyeznek az energiapiacok további liberalizálására.
Koszovó. Nem véletlenül került a napirendre. Mivel mozgó ügyről van szó, több lehetőségre kell felkészülniük a tagállamoknak. A két fél hangsúlyozta, hogy Koszovó ügye európai biztonsági kérdés. A magyar cél ebben, hogy legyen egységes EU- vagy NATO-álláspont. A közös nyilatkozatba az került, hogy a két ország támogatja az ENSZ főtitkárának összegzését, mely szerint a status quo nem tartható fenn, s haladék nélkül el kell érni a rendezést.
Kétoldalú kapcsolatok. Ellentétben a többi közép-európai országgal, a brit-magyar viszonyt nem terheli az új munkavállalók tömeges bevándorlása okozta feszültség. Ennek oka: a magyarok nemigen mennek Nagy-Britanniába dolgozni, Őfelségének több alattvalója dolgozik hazánkban, mint fordítva.
Gazdaság, beruházók. A milliárdos vagyonokat kezelő alapok befektetőivel folytatott beszélgetésről a kormányfő elmondta, a szakembereket már nem aggasztja a magyar költségvetés egyensúlya. Az invesztorok nagyon pozitívan fogadták a független költségvetési intézmény létrehozásáról szóló pénteki határozatot. Üzletemberek kérdéseire válaszolva Gyurcsány elmondta, hogy 2011-2013-ra várható az euró bevezetése, és közölte a befektetőkkel hogy nincs napirenden az árfolyamrendszer megváltoztatása.
Londoni látogatása utolsó, ám nagyon fontos epizódját jelentette a magyar kormányfő előadása a világhírű londoni School of Economicson, az LSE-n. A több mint négyszáz fős hallgatóságnak a magyar miniszterelnök negyvenper-ces előadást tartott angol nyelven. Bevezetőben a térség történelméről szólt, fölvázolva, hogy a kérdések, amelyek ebben a régióban fölvetődnek, gyakorta hasonlóak a nyugatéhoz, ám a válaszoknak - éppen a tradíciók különbözősége okán - másoknak kell lenniük. Beszédében kitért a magyarországi reformokra, amelyek az egészségügytől a közigazgatáson át a felsőoktatásig sok területet érintenek ugyan, de végül egy témáról szólnak: az államhoz való viszony megváltozásának szükségességéről, a jogok és a felelősség egyensúlyáról.
