Távolodóban a bűvös száztól
Lefelé ereszkedett tegnap a csaknem százas rekordmagasságból az olaj ára. Az amerikai könnyűfajtáé 94, az északi-tengeri Brenté 92 dollár alá csökkent arra a hírre, hogy történetében harmadszor az exportáló országok szervezete (OPEC) csúcstalálkozót tart a héten Rijádban a piaci helyzet megvitatására, s esetleg a kitermelés növelésére. Az olajországok azonban szeretnék elérni, hogy a fogyasztó államok fogadalmat tegyenek: elkötelezettek hoszszabb távon is a keresletük fenntartására.
A kínálat és a kereslet biztonságát sürgető csúcstalálkozót kétségkívül kényes időszakban rendezik. Kérdéses ugyanis, hajlandóak-e az OPEC-országok fejlesztési beruházásokra, hogy a kínai és az indiai többletigényt is kielégítsék a következő évtizedekben. Ám a magas olajár kifizetődővé teszi az alternatív források fejlesztését is, minek következtében mérséklődhet az olaj iránti kereslet, és fölöslegesnek bizonyulhatnak a beruházások.
Friss amerikai adatok szerint az OPEC tagországainak olajbevételei 658 milliárd dollárra emelkedhetnek az idén, jövőre pedig elérhetik a 762 milliárdot. Ebben az évben a bevétel kilencvenmilliárddal több a tervezettnél. A Nemzetközi Energia Ügynökség a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az exportálóknak meg kellene kétszerezniük a kitermelést a következő 25 évben. Ennek érdekében 2012-ig 130 milliárd, majd 2020-ig újabb 500 milliárd dollárt kellene költeniük fejlesztésekre.
Rövid távú elemzésében a Goldman Sachs ugyanakkor azt jelezte, hogy az olaj ára a héten is éles irányváltásokra készül. Ennek oka most a spekuláció. Összesen negyvenkétezer olyan opciós kontraktus jár le pénteken, amelyben százdolláros olajárra fogadtak, s az érdekelt befektetők meg fognak próbálkozni azzal, hogy az árat száz dollár fölé erőltessék. Ám a Goldman szerint a jövő év első negyedében az ár ésszerűbb szintre esik vissza, ahogy a kitermelés bővül, s a kereslet kissé enyhül.
A százdolláros olajár eshetősége aggodalmakat kelt elemzői körökben. A Bloomberg idézte a Global Insight vezető közgazdászát, volt amerikai jegybanki szakértőt, Nariman Behravesht, aki úgy véli, a jelzáloghitel-válság sokkja egy másikkal egészülne ki. A UBS londoni elemzője, Andrew Cates szerint az amerikai recesszió valószínűsége a múlt havi 33 százalékról 45 százalékra emelkedett. A Deutsche Bank tanulmánya viszont azt állítja, hogy az energiahatékonyság javulása miatt az olajár-emelkedésnek nincs negatív hatása.
A bank egy másik elemzése viszont úgy számítja, hogy a rossz jelzálogpapírok értékvesztése miatt 300-400 milliárd dollár veszteség keletkezhet globális méretekben. Azaz a magyar nemzeti össztermék (GDP) két-háromszorosának megfelelő összeget kellene leírni. Ebből 130 milliárd dollár jutna a Wall Street-i bankokra és brókerházakra. A Citigroup, a Morgan Stanley, a Merrill Lynch és néhány más bank már negyvenmilliárdnyi bukást elismert. A tízezermilliárd dollárra rugó amerikai lakáshitel-állománynak bő tíz százaléka számít kétesnek, s ennek felét valószínűleg sohasem fizetik vissza.
A borús pénzpiaci kilátások nyomán hétfőn nyolcheti mélypontjukra ereszkedtek a vezető nemzetközi tőzsdék. A feltörekvő piacokon pedig nyomot hagyott, hogy a Goldman Sachs profitkivonásra ösztökélte a befektetőket, mondván, a jelzáloghitel-válság nyomán fájdalmas korrekció jöhet ebben a térségben is. Varsó mellett Budapest is érzékeny veszteséget szenvedett el tegnap. A BUX index 1,6, százalékot, vagyis 426 pontot esett, s 26 468 ponton zárt. Az amerikai valuta erősödött az euróval szemben, 1,4530 dolláron jegyezték, a magyar fizetőeszköz árfolyama viszont gyengült. Az európai közös pénz kurzusa 255 forintos szintet érintve 254,50-en kapaszkodott meg.
