Górcső alatt a filmtámogatás
A fölülvizsgálatot Brüsszel nem Magyarországgal kezdte: túlesett már rajta az angol, a német, a holland, a szlovák és több más filmtámogatási rendszer is. A folyamatot gyorsítja, hogy 2009 végéig érvényes a jelenlegi EU-szabályozás.
Erre legutóbb Hegyi Gyula magyar képviselő hívta föl a figyelmet az Európai Parlament épületében rendezett kulturális sokszínűség napjain. Hegyi hangsúlyozta, nem szabad megszüntetni az állami filmtámogatást, de ki kell dolgozni egy rugalmas és védhető modellt. Közismert, hogy az Egyesült Államok folyamatosan támadja a világkereskedelmi fórumokon az európai gyakorlatot. Az említett konferencián elhangzott magyar álláspont elengedhetetlennek tartja az európai kulturális sokszínűség fenntartásához a kisebb nemzetek filmművészetének nagyvonalú támogatását.
A jelenlegi európai bizottsági norma lehetővé teszi, hogy kis költségvetésű és nehezen forgalmazható művek nemcsak költségvetésük általános szabály szerinti 50, hanem akár 90 százalékáig állami támogatásban részesüljenek. Magyarország esetében ez a határ kétmillió euró (a magyar nyelvű játékfilmek többsége nem kerül többe). Ez, akárcsak a nálunk készülő produkciókat ugyancsak segítő, a filmes befektetések után járó 20 százalékos adókedvezmény, most azért is kerül újratárgyalásra, mert 2007 végéig kaptunk lehetőséget a mostani gyakorlatra.
- Az EU nem szab meg fölülről direktívákat, mint hajdan a KGST, hanem alkufolyamat eredményeként megállapodik a tagországokkal - mondja erről Kézdi-Kovács Zsolt filmrendező, aki Magyarországot képviseli az európai filmtámogatási szervezetben, az Eurimages-ban. Úgy tudjuk, mintegy 40 kérdést tettek föl Brüsszelből, egy kulturális tesztet is kérnek a magyar támogatásokról. A teszt célja, hogy kiszűrje a nem kulturális jellegű szubvenciót. A dolog azért roppant bonyolult, mert meg kell határozni, mi számít hazánkban "kulturális filmnek", és mi nem. A franciák (akiknél még hátravan a fölülvizsgálat) azt vallják, minden filmet a kultúra körébe kell sorolni. A németek szerint a német nyelvű, témájú és német részvétellel készülő filmek támogatandók, és erre egy pontrendszert dolgoztak ki. A hollandok e célból különbizottságot működtetnek, az angolok viszont vegyes rendszert. Van olyan elképzelés, hogy a nemzeti helyett az európai együttműködésben készülő filmeket kellene preferálni.
A magyar filmszakma és a tárca az idő szorításában dolgozik a saját javaslatán, konzultál Brüsszellel. A részletekről egyelőre nem adnak tájékoztatást. Megkerüli a választ az uniós központ is: az Európai Bizottságot képviselő Marit Sillavee brüsszeli tudósítónk kérdésére mindössze annyit mondott, most a magyar filmtörvény kompatibilitását vizsgálják, részletekkel nem tudnak szolgálni. Kézdi-Kovács szerint valamiféle kompromisszum várható, amely alapjaiban megőrzi a mai támogatási rendszert.
Fölmerülhet, hogy nem minden magyarországi filmes bérmunka és befektetés támogatható ezután a jelenlegi mértékben - ami érzékenyen érinthet olyan beruházásokat, mint például az etyeki megastúdió. Talán nem alaptalanok a hírek, hogy ebben az ügyben már megcsörrentek egyes hazai kormányhivatalok telefonjai. Jelentős szakmai és beruházói érdekek forognak kockán ugyanis. Elég, ha csak az idén eddig regisztrált több mint hárommilliárdos adókedvezményre és az ötmilliárdot meghaladó filmszakmai állami támogatásra gondolunk. Az európai filmtámogató ügynökségek szervezete, az EFADs is azért lobbizik, hogy a jelenlegi szinten maradjanak a szubvenciók. Ez a beáramló filmes tőke nagysága és a filmgyártás munkahelyteremtő képessége miatt Magyarországnak is fontos lenne.
