A PWC nemzetközi tanácsadó cég kétévente végzi el azt a globális elemzést, amelynek során régiónként vizsgálják, hogy egy-egy országban mekkora üzleti kockázatot jelent a gazdasági bűnözés, melyek a legjellemzőbb formái, kik követik el ezeket, hogyan előzhetők meg, illetve tárhatók fel a visszaélések. A szakértők 40 ország több mint 5400 vállalata - közülük 750 magyar piacvezető vállalkozásból véletlenszerűen kiválasztott 77 cég - vezetőjének véleményét és tapasztalatát összegezték.

A hazai eredmények azért voltak meglepőek, mert ezek alapján nálunk két és félszeresére, 62 százalékra nőtt a gazdasági bűnelkövetés kockázata. Az adatok alaposabb elemzése azonban arra utal, hogy a helyzet talán nem ennyire elrettentő. Az utóbbi két évben feltehetően javult az ellenőrzés hatékonysága, emellett a vállalkozásoknál a gazdasági bűnözés kevésbé számít tabutémának - állapította meg az elemzést bemutató Fekete Miklós üzletág-igazgató. A kelet-közép-európai 50 százalékos átlaghoz viszonyítva is rossz eredményre - a világátlag 43 százalék - további magyarázatul szolgálhat, hogy a magyar vállalkozások közé kétszeres súllyal kerültek be kiskereskedelmi cégek, amelyek jóval inkább ki vannak téve a lopás és a hűtlen kezelés kockázatának, mint más ágazatok vállalkozásai. Lapunk kérdésére, hogy ágazatonként is végeznek-e elemzést, hiszen így a torzításokat jobban ki tudnák szűrni, nemleges választ kaptunk.

A vizsgált hazai vállalkozásoknál az utóbbi két évben összességben négymilliárd forint kárt okoztak a gazdasági bűncselekmények. További, több mint 800 millió forint kiadással járt a felderítés és a peres eljárások költsége. Így, a vizsgált időszakban átlagosan mintegy 62 millió forinttal rövidítettek meg egy-egy vállalkozást. Ez nemzetközi összehasonlításban megint csak meglepő - de ezúttal alacsony - érték. A világátlag ugyanis 440 millió forint, míg a kelet-közép-európai régióé pedig 629 millió forint volt.

A leggyakoribb visszaélés nálunk a lopás és a hűtlen kezelés - ez teszi ki a károkozások majd felét. A régió átlagában ugyanakkor a gazdasági bűncselekmények között a lopás gyakorisága alig haladja meg a 30 százalékot. Az így keletkező kár értékét a megkérdezettek 1,5 milliárd forintra becsülték. Ezek az adatok szintén azt támasztják alá, hogy a viszonylag rossz helyezésünk a kereskedelmi cégek túlsúlyának számlájára írható.

A magyar menedzserek - a felmérés tanúsága szerint - nem igazán képesek annak felmérésére, mi az, amitől félteniük kell cégüket. A lopást és a hűtlen kezelést alig ötödük említette a tipikus gazdasági bűncselekmények között, míg a korrupciót közel harmaduk. Négytizedük vélte úgy, hogy a versenytárs vesztegetéssel ütötte el az üzlettől. A számszerű adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a korrupció és a megvesztegetés a teljes kárösszeg mintegy harmadát teszi ki - 1,4 milliárd forintot. A vezetők 17 százaléka számolt be arról, hogy a munkaadója valóban kárt szenvedett emiatt.

A korrupciónak való kitettség - a tapasztalatok szerint - szorosan összefügg a gazdaság fejlettségével, amit az mutat, hogy a régió többi cégvezetője is ezt a gazdasági bűncselekményfajtát tartja a leggyakoribbnak. Ennek ellenére a térség országai - a jelek szerint - nem sok figyelmet fordítanak a korrupció elleni harcra, vagy talán reménytelennek tartják. Nálunk a cégek 57 százaléka, a régióban a fele nem vizsgálta felül az elmúlt két évben, megvesztegetésellenes programját, míg ez az arány globálisan 39 százalék.

A gazdasági bűncselekményeknél - mint az élet más területein - az alkalom szüli a tolvajt. Így a személyes indíték mellett az ellenőrzés hiánya is ösztönzi a károkozást. A tipikus elkövető Magyarországon - kilencven százalékban - férfi, nyolctizedük 30-50 év közötti, 64 százalékuk diplomás, és harmaduk a megkárosított cég alkalmazottja volt. Ez utóbbi szám jóval az 50 százalékos globális átlag alatt van, ami nem feltétlenül a hazai munkavállalók cégük iránti nagyfokú elkötelezettségének tudható be. A magyarázat inkább a kereskedelemi cégek túlreprezentáltságában található.

A bűncselekmények majd harmadára a véletlen, vagy bejelentés derített fényt, hasonló arányban, mint a belső ellenőrzés. A jelentés készítői ezt úgy kommentálták: a hazai cégeknek nem csupán a szerencséjükben kellene bízniuk a visszaélések megelőzésében és feltárásában. A jövőt illetően a cégek meglehetősen optimisták: a megkérdezettek 82 százaléka nem tart attól, hogy bűncselekmény áldozatává váljon.

Pedig Magyarországon csupán a kár kis része térül meg, és az igazságszolgáltatás malmai is lassan őrölnek. A vállalatok kétharmada arról számolt be, hogy kárából semmi nem térült meg. Átlagosan, az okozott kár 13 százalékát sikerül visszaszerezni. Az utóbbi két évben feltárt cselekmények elkövetőinek 19 százalékát ítélték el - az esetek 75 százalékában három évnél rövidebb börtönbüntetésre -, 31 százalékuk büntetlen maradt. Az ügyek fele pedig még el sem ért a bírósági szakaszba.