Erika Steinbach: az 1945 utáni kitelepítések is emberiségellenes bűnök voltak

Lengyelország említésére felvonja a szemöldökét, de a reakció a vele ellenséges varsói politikusoknak szól. – A keleti szomszédságban a személyem politikai ügy. Biztos elmegyek majd egy nap a szülőfalumba, egy mostani úttal viszont nem akarom az új miniszterelnököt kényelmetlen helyzetbe hozni – nyilatkozta a Népszabadságnak a nyugat-poroszországi Rahmelből, a ma Lengyelországhoz tartozó Rumiából származó Erika Steinbach.

A német Kitelepítettek Szövetségének (BdV) elnöke a héten Budapestre készül, hogy átadja szervezete legmagasabb kitüntetését Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Hasonló elismerést kapott korábban Helmut Kohl volt kancellár és Habsburg Ottó is.

A 64 éves CDU-s parlamenti képviselőnőt a lengyel sajtóban a „Sátán (náci egyenruhás) lányaként” is ábrázolják, Steinbach mindezzel nem törődik. Szerinte az emberek szintjén sokkal jobb a német-lengyel viszony, mint amilyenné a Kaczynski-ikrek tették az államközi kapcsolatokat. Fontos, hogy az egykor német lakta régiókban, Pomerániától Sziléziáig Kaczysnkiék pártja se a mostani, se a 2005-ös választáson nem kapott többséget. Az új lengyel kormánnyal esély van arra, hogy a politikai párbeszéd visszatérjen a normális kerékvágásba.

A Német-Izraeli Társaságban több mint húsz éve tag Steinbach az 1945 utáni, milliókat érintő kitelepítéseket is súlyos emberiség elleni bűnöknek tartja. – Ha valaki nem akarja a saját felelősségét elismerni, úgy jár, mint Törökország az örmény népirtással. Már a tettesek sem élnek, de Törökország nem tud szabadulni a témától – hangoztatta a CDU/CSU frakció emberi jogi szóvivője. A NATO egyik kulcsfontosságú tagjával kapcsolatban számos emberjogi hiányosságot sorolt fel, így a keresztény kisebbségeket sújtó korlátozásokat. A török EU-tagság pedig „felrobbantaná” az uniót, még akkor is, ha Ankara maradéktalanul teljesítené a csatlakozás feltételeit.

Az Angela Merkel kancellár által is nagyra becsült kereszténydemokrata képviselőnő az európai értékekkel ellenkezőnek nevezte a Benes-dekrétumok - az egykori Csehszlovákiában élő magyar és a német kisebbségeket – kollektív bűnösként megbélyegző részeit. Elfogadhatatlan, hogy a pozsonyi parlament ezeket újra megerősítette, ahogy elfogadhatatlan az a cseh törvény is, amely menetesíti a felelősségre vonás alól a háború után német civileket gyilkolókat.

A BdV-t közel tíz éve irányító politikus többször pozitívan említette Magyarországot. Budapest az 1992-es kárpótlási törvénnyel szimbolikusan megkövette a kitelepített svábokat, ugyanakkor a kárpótlási jegyekkel elejét vette a tulajdonjogi vitáknak.

Várhatóan 2010-ben nyílik meg Berlin központjában a kitelepítéseknek szentelt, német állami pénzekből finanszírozott emlékhely-múzeum. A kuratóriumban a BdV mellett azon országok hálózata is képviseltetné magát, amelyekből a II. világháború után németeket elűztek-kitelepítettek. Steinbach még 2000-ben, a Baltikumtól Romániáig egy tucatnyi közép-, és kelet-európai államot keresett meg levélben, de egyedül Magyarország mutat aktivitást a történeti-tudományos munkában. Németországban a kitelepítések és a kitelepítettek ügye sokáig stigmatizált témának számított, a berlini emlékhellyel végre eltűnhet a német történelmi emlékművek között lévő fehér folt.

 (Berlini tudósítónktól)

Erika Steinbach
Erika Steinbach
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.