Pascal Leenek, a Mars Intézet nevű nonprofit kutatóközpont munkatársának meggyőződése, hogy a marsi holdak az emberi űrhódítás alkalmas helyszínei lehetnek, legfőképp azért, mert a két hold gravitációja ezrede a Földének. Éppen a töredéknyi gravitáció miatt jóval kevesebb üzemanyag kell, mint ha az űrhajó a Marsra ereszkedne - a marsi gravitáció a földi harmada. Lee becslése szerint egy emberes marsi utazás 200-300 milliárd dollárba kerülne - ebbe az öszszegbe bele kell érteni az előttünk álló évtized kutatási költségeit is -, míg a holdakra akár 30 milliárdból is el lehetne jutni. Persze nehezen emészthető meg az a tény, hogy az oda-
vissza három évig tartó miszszió utasai elérik a Marsot, és mégsem szállnak le arra, hanem az alig 6,3 kilométer átmérőjű Deimoson landolnak. Vagy a Marstól 9700 kilométerre keringő, húsz kilométeres átmérőjű Phoboson. A kutatót idéző New Scientist szerint egy ilyen misszióval meg lehetne állapítani, hogy a két hold egy-egy befogott aszteroida, vagy egy korábbi kozmikus karambol maradványa?

Most egyetlen holdmisszió indítása szerepel a tervek között. Az oroszok Phobos-Grunt űrszondája 2009-ben indulna el. A szonda kőzetmintát gyűjt, majd rakományával visszatér a Földre. Közben arra is jut idő, hogy feltérképezze, van-e a holdon hidrogén vagy víz. Ha az út sikeres lesz, a NASA küldhetne egy űrszondát a Deimosra. Lee úgy látja: az első emberes űrmisszió a Phobosra mehetne, ahol könnyedén begyűjthetnének marsi kőzeteket is.

Az útnak veszélyei is vannak. A kisebbek közé tartozik, hogy az elenyésző gravitáció miatt minden helyváltoztatás a holdon négy-öt méter vastag porfelhőt kavarna. Ennél súlyosabb gond, hogy a hároméves űrutazás során jelentős menynyiségű sugárzás érné az űrhajósokat. Marcelo Vasquez, a houstoni Nemzeti Űrbioorvosi Kutatóközpont munkatársa úgy látja, öt százalék annak az esélye, hogy a sugárzás miatt valaki meghal - a NASA legfeljebb háromszázalékos értéket tart elfogadhatónak. Összehasonlításképpen, annak a valószínűsége, hogy a nemzetközi űrállomáson eltöltött hat hónap alatt szerzett sugárszennyezéstől valaki meghal, mindössze 0,35 százalék.

A másik oldalon viszont nem akármilyen lehetőségek állnak. Például tízméteres ugrásokkal lehetne közlekedni a holdon. A mindössze 9700 km-re lévő Mars pedig 84-szer nagyobbnak látszana, mint a Földről a mi Holdunk.

Az egész persze csak találgatás. Azt ma még senki sem tudja, hogy mikor indul az első expedíció a vörös bolygó közelébe.