Egy "darabka" félig festett aluljáró
De nem így felezték el, s ezt mostanság onnan is lehet tudni, hogy a centrumot a belvárossal összekötő, nyomasztóan szűk és alacsony aluljáró a hatodik-hetedik vágányfeljáróig rücskösen sárga, onnan pedig az óriásplakát-projektjeikről ismert magyar képzőművészek, valamint képzetlen graffitisek művei, meg reklámtáblák virítanak rajta. Az egyik falfirka szerint "az SZDSZ egyenlő a halállal", s az abortusszal.
Kedden, amikor a helyszínen jártunk, az SZDSZ-t gyalázó felirattal szemben egy horogkeresztet is láttunk az egyik plakát üvegére firkálva. Felhívtuk a polgármestert, Borkai Zsoltot, megköszönte a jelzést. Elmondta: nem tudott a gyalázkodó feliratokról, és intézkedik azok eltüntetéséről. Hozzátette: megtették a lépéseket az önkormányzat tulajdonában lévő aluljárószakasz teljes átfestésére is.
Ez az állapot úgy alakult ki, hogy az állam és az unió közösen felkarolta a Budapest-Bécs vonalon található győri vasútszakaszt. Költ is rá rendesen, igaz csak a peronokra, a technikákra, a sínekre, az elektromos felső vezetékekre. A teljesen lerobbant, barátságtalan épület felújítására, korszerűsítésére már nem jut a csaknem tízmilliárd forintos fejlesztési összegből. Így aztán az aluljáróval sem kezdtek mást, csak sebtében kipingálták, pontosabban a régi művészi, illetve dilettáns falfestményeket mázolták át előbb valószerűtlen kékes-zöldre, aztán közkívánatra pasztellsárgára.
Egészen a hatodik-hetedik vágányfeljáróig. Ott nem a festék fogyott el, hanem a tulajdon.
Amikor ugyanis ezt az aluljárót építették, a MÁV nem akarta megnyitni a földalatti létesítmény vidéki buszpályaudvarra vezető végét. Talán nem szeretett volna konkurenciát teremteni magának, noha akkortájt még nem harapództak el ezen a tájon a kapitaliz-mus farkastörvényei. Folyt a békés építőmunka a létező szocializmusban.
A várost akkoriban irányító politikusok kilobbizták, hogy mégiscsak valódi aluljáró épüljön, ne csupán befalazott, "végtelen" alagút. Így is történt, majd a aluljáró buszpályaudvarra nyíló szakaszát a helyi tanács tulajdonába adták.
A MÁV most úgy gondolkodik: söpörjön mindenki a saját portája előtt, s fesse ki a maga falrészét. Most utólag egyezkednek a tulajdonosok arról: mi legyen a MÁV által nem háborgatott falfelülettel.
Ha a MÁV-ot egyszer privatizálják, jól jöhet még a városnak ez a darabka aluljáró. Például alagútadót lehet szedni a használatáért. A vágányok a centrum felőli lejáratról is megközelíthetők, de a vasút túloldalán, a nádorvárosi részen élőknek előbb át kell kelniük a vasúti felüljárón ahhoz, hogy aztán az aluljárón át jussanak vissza a vágányokhoz.
A felüljáróról még nem derült ki, hogy annak is többen osztoznak a tulajdonjogán.