Egymás legitimitását is megkérdőjelezték a szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén, amelynek napirendjén a jövő évi országos bérajánlás is szerepelt. A kormány ugyan már megtette javaslatát a bruttó 4,5 százalékos béremelésre, a munkaadók és a munkavállalók azonban Csizmár Gábor államtitkár többszöri unszolására sem mondtak konkrét számokat. Annak ellenére sem, hogy a kormány képviselője közölte: teljesültek a szociális partnerek elvárásai: a parlament elvetette a kisadók összevonását, emelkedett az adómentes étkezési hozzájárulás és az iskolakezdési támogatás összeghatára, s bár némi megszorítással, de a társasági adó 10 százalékos kulcsát ezentúl már 50 millió forintig lehet érvényesíteni.

A szakszervezetek - felborítva ezzel az íratlan szabályt - azt kérték, először a munkaadók álljanak elő béremelési javaslatukkal. Dávid Ferenc, a munkaadói szövetségek szóvivője, a VOSZ főtitkára elő is vezette újabb feltételüket, azt, hogy előbb rendezzék a garantált bérminimum ügyét. Több ágazatban (vendéglátás, kiskereskedelem) foglalkoztatási problémát okoz ugyanis, hogy a cégeknek legalább 86 300 forintra kell emelniük a szakmunkások legkisebb bérét. Azt szeretnék, hogy fagyasszák be vagy csökkentett mértékben emeljék a garantált bérminimumot. Dávid világossá tette, hogy ha a szakszervezetek nem fogadják el indítványukat, nem lesz egyezség a bérajánlásról.

Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője, az MSZOSZ elnöke közölte, hogy szerintük nincs összefüggés a bérajánlás és a garantált bérminimum közt. Azt pedig elfogadhatatlannak minősítette, hogy néhány ágazat problémája miatt korlátozásokat vezessenek be. Ez a megjegyzés indulatos vitát gerjesztett, amelynek keretében Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a legérintettebb ágazatokban nincs is képviseletük a dolgozóknak. Példaként említette a kereskedelmet, ahol 500 ezren dolgoznak, s csak töredékük szakszervezeti tag. Ennek ellenére azt kérte az országos konföderációktól, hogy tárgyaljanak tagszervezeteikkel, ösztönözzék őket az ágazati egyezségre. A partnerek végül azzal álltak fel a tárgyalóasztaltól, hogy két hét múlva ismét találkoznak, addig "kiscsoportos" foglalkozásokon egyezkednek.

Az általunk megkérdezett munkaügyi kutató szerint várhatóan akkor is lesz béremelkedés a cégeknél, ha nem lesz megállapodás az OÉT-ben. Neumann László ugyanakkor azt prognosztizálja, hogy lesznek olyan szakszervezetek, amelyek rossz helyzetbe kerülnek a helyi béralkuban amiatt, hogy nem tudnak hivatkozni az országos ajánlásra.

A munkaadói és a munkavállalói oldal is az egészségbiztosítási törvényjavaslat visszavonását kérte a kormánytól az OÉT ülésén. A kormány képviselői annyit mondtak: nincs felhatalmazásuk erről nyilatkozni. (K. J. E.)