- Egyre több a feszültség a társadalomban és a közéletben egyaránt, elsősorban a reformfolyamatok kapcsán. Merre futhat ki mindez?

- Történelmi fordulópont előtt állunk, hogy egy inadekvát helyzetből sikerül-e egy valóságos, realista társadalmi helyzetet létrehozni mind a közéletben, mind pedig szélesebb szinten, az egész társadalomban. Ez fogja meghatározni a következő öt év történetét. Ebből a szempontból kell vizsgálni azt is, hogy milyen konfliktusok vannak a társadalomban, és merre haladunk. Be kell fejezni a rendszerváltást.

- Ezt mondja Gyurcsány Ferenc és a Kossuth téri tüntetők némelyike is, igaz, utóbbiak más tartalommal. Ön mit lát még befejezetlennek?

- A rendszerváltás meghozta a politikai szerkezet változását, létrejöttek a demokratikus intézmények. Ez azonban formális, ha a társadalom maga nem változik. Márpedig a társadalom helyzete ma nem jobb, mint 1990-ben.

- Szólás- és gyülekezési szabadság van, nem kell éveket várni egy Wartburgra. Ha sarkítva is, azért mégsem ugyanaz minden.

- Politikailag, a demokratikus intézmények szempontjából valóban jobb a helyzet, de a társadalom rétegzettsége szempontjából Magyarország és Nyugat-Európa, valamint Észak-Amerika között az a különbség, hogy míg ott a társadalom kétharmada jut tisztes középosztálybeli helyzetbe, nálunk csak egyharmada. Ez így volt 1990-ben és így van 2007-ben is. Ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk, módosítani kell a társadalmi és gazdasági mechanizmusokon. Utóbbi kapcsán beszélhetünk ugyan magántulajdonon alapuló európai gazdaságról, de nem változott a helyzet abban, hogy a gazdaság egyharmada ma is a feketegazdaságba megy. Ha csak ez visszafordulna az államkasszába, akkor például nem lenne szükség megszorításokra. Ennyiben nincs befejezve a rendszerváltás.

- Ki, vagy kik a felelősök azért, hogy tizenhét év alatt mindez nem történt meg?

- A mindenkori kormányok, Antall Józsefétől Gyurcsány Ferencéig. De ugyanígy felelős maga a társadalom is, amely általában inkább az ígéreteknek akar hinni, és nem fogta fel, hogy milyen változásokat kell keresztülvinni ahhoz, hogy biztosítani tudja az életét. Azért, hogy a társadalom ezt nem fogta fel, a kormányok a felelősök. Azért pedig, hogy a kormányok nem tudtak lépni, a társadalom is felelős. Most megtörtént a fordulat. Először sikerült olyan költségvetést előkészíteni, amely már alkalmas arra, hogy valóban megvalósítsuk a társadalom átalakítását. A társadalom jelenleg ezt egyáltalán nem méltányolja, ezt nevezem inadekvát helyzetnek. És sokkal adekvátabb viselkedésnek tartanám, ha szerte az országban örömtüzeket gyújtanának a történelmi fordulat megünneplésére.

- Ha örömtüzek egyelőre nincsenek is, vajon kellően kitartó-e a társadalom ahhoz, hogy türelmesen kivárja a reformok végét és eredményeit? Ha 2010-ig a baloldali kormány nem tud sikert felmutatni, jöhet egy új kabinet, amely akár vissza is fordíthat minden megkezdett jó-rossz folyamatot.

- Nem fogja tudni visszafordítani. Ha megteszi, még nagyobb bajba kerülünk. Akármilyen színű kormány jön, folytatnia kell a reformokat. Ez nem jobb- vagy baloldali, hanem szerkezeti kérdés, amelyen minden társadalomnak végig kellett mennie Európában.

- Az az MSZP, amely belevágott a reformfolyamatokba, kellően értékorientált, kellően erős ahhoz, hogy végig is vigye a programot, vagy belerokkan a népszerűségvesztésbe?

- Megvan az igyekvés arra, hogy értékorientált legyen. Három dologba nem lehet elég felkészülten belevágni: ezek a szerelem és házasság, a gyermekvállalás, illetve egy társadalmi reform végrehajtása. Mindegyiket menet közben kell megtanulni és alakítani.

Nem lehet visszafordulni