A brutális árfolyammozgásokat sohasem üdvözöljük, s az utóbbi időben heves és éles mozgásokat észleltünk - mondta az eurózóna kamatát négy százalékon hagyó döntés után Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, miután a sajtóértekezleten az újságírók arról faggatták, mit szól az euró drámai erősödéséhez, illetve a dollár értékvesztéséhez. Miután az európai közös pénzért csütörtökön is csaknem 1,47 dollárt kellett adni, a kérdést nem lehetett megkerülni. Trichet felidézte, amit a hetek fejtettek ki például a Nemzetközi Valutaalap októberi ülésszakán, hogy szeretnék elkerülni a rendezetlen árfolyamváltozásokat, s megerősítette, nézete szerint az Egyesült Államoknak is érdeke az erős dollár. Kínának viszont fel kellene értékelnie a valutáját, hogy a megbillent nemzetközi egyensúly helyreállhasson.

A kamatdöntésben azonban csak részben játszott szerepet a dollár, sokkal inkább befolyásolta a kormányzótanács tagjait a nemzetközi pénzügyi piacokon az amerikai jelzáloghitel-válság miatt kialakult bizonytalanság, amely egy darabig még eltart. Ám ezenfelül az energia- és élelmiszerárak megugrása is hozzájárul ahhoz, hogy a következő hónapokban az infláció jóval meghaladja majd a kétszázalékos, az EKB által megfelelőnek, elfogadhatónak tartott szintet. A pénzromlás irama azonban jövőre mérséklődik. Mindez együtt visszafoghatja az eurózóna növekedését, de Trichet kitért a számszerűsítés elől, mert a decemberi ülésre készül el az új prognózis. Azt hangoztatta azonban, hogy az amerikai gazdaság fékeződését ellensúlyozhatja a kínai, feltörekvő piaci fejlődés.

Az olaj- és élelmiszerárból fakadó inflációs többlet nagyobb és tartósabb, mintha ez a drágulás nem következett volna be, de az EKB-nek az a dolga - mondta Trichet -, hogy ezt az árkiugrást átmeneti jelenséggé szelídítse, s megelőzze a másodlagos hatásokat. A Bank of England 5,75 százalékon hagyta a kamatot tegnap.

Az amerikai kongresszusban Ben Bernanke jegybankelnököt hallgatták meg tegnap, s elemzők a beszámolóból azt a következtetést vonták le, hogy a jövő hónapban a Fed is tartja a kamatot, miután szeptemberben és októberben összesen 0,75 százalékponttal 4,5 százalékra mérsékelte azt. Bernanke - Trichet-hez hasonlóan - azt mondta, hogy az infláció felpörgésének és a gazdaság lassulásának együttes kockázatait kell figyelemmel követni. Hozzátette: a maginflációs mutató javult ugyan, de a teljes index emelkedni fog a következő hónapokban az olaj drágulása miatt. A gazdaság állapota azonban alapjában véve megfelelő, jól ellenáll az ingatlanpiaci viharnak, ám a bizonytalanság fékezheti az üzleti beruházásokat és a háztartások költését is. A törvényhozókkal tudatta azt is, hogy a Fed folyamatosan tanulmányozza a fizetésképtelenség miatt rendezett árverések tágabb gazdasági hatásait is.

Az európai és az amerikai tőzsdék indexei tegnap szűk sávban mozogtak, ám az ázsiai börzék nagyot estek azt követően, hogy a New York-i Dow még szerdán 360 pontot zuhant, s 13 300 ponton, az októberi csúcshoz képest 900 pontos veszteséggel zárt. Ez volt egyébként az idén az ötödik legnagyobb süllyedés a New York-i értéktőzsdén. További zavart okozott, hogy a Morgan Stanley befektetési ház is veszteségről számolt be, 3,7 milliárd dollárt kell leírnia a jelzálogkrízis nyomán.

Az olaj hordónkénti ára 97 dollár körül alakult tegnap, a rekordnál kissé alacsonyabban, de továbbra is csak az maradt a kérdés, mikor lépi át a százdolláros határt. A dollár kissé gyengült Bernanke beszámolója nyomán. A magyar valuta széles sávban mozgott, az eurót 253 és 255 forint között jegyezték.

Bernanke és Trichet