Látványos formában mutatkozott meg a hét elején, hogy a szocialista frakció bizony nem mindenben ért egyet saját kormányával. Bár nem beszélhetünk partizánakcióról, hiszen az MSZP parlamenti alakulata már jó előre bejelentette, hogy bizonyos kérdésekben szembemegy a kormány javaslatával, azért az elmúlt időszak eseményeit vizsgálva mégis figyelmeztető jel lehet. Történt ugyanis most hétfőn, hogy az ellenzék és a szabad demokraták szavazatainak (valamint a kormánytagok és a miniszterelnök voksainak) köszönhetően jövőre bevezetik az értékalapú ingatlanadót, ezzel lesöpörve a szocialisták módosító indítványát. Hasonló eset történt a bankok céltartalékainak megadóztatása kapcsán, itt ismét "kijátszották" az MSZP-frakciót, amely korábban visszavonatta ugyan a céltartalékadótól mentesítő javaslatot, de azt újra beadták; az SZDSZ-frakció pedig a kormányfő és a többi, jelenlévő kormánytag támogatásával megszavazta azt. A szocialisták ez utóbbi nézetkülönbséget nem tekintik drámainak: előre szóltak, nem ők nyertek.

Konfliktusok voltak - és várhatóan lesznek is még. Az egyik régebbi, emlékezetes összezördülés frakció és kormány között a táppénz tervezett csökkentése körül történt; ekkor az MSZP-frakció élesen szembement a Pénzügyminisztériummal és a kormánnyal, amely kénytelen volt új tervezetet készíteni, immár a frakciótagok bevonásával. A Pénzügyminisztériumot korábban (még a Medgyessy-kabinet idején) több éles kritika is érte, mondván, innen szivárog ki a legtöbb, a frakcióval ráadásul nem is egyeztetett tervezet. Apró példa, hogy a frakció akadályozta meg azt a minisztériumi elképzelést is, hogy az 53. heti nyugdíjat csak a következő évben (ez esetben 2004-ben) fizessék ki. A frakciónyomásnak köszönhetően a kormány még karácsony előtt kénytelen volt utalni.

Habár a pénzügyi tárcával a mostani időszakban a frakciónak nem volt sok gondja, a szabad demokrata minisztériumokkal már annál inkább. Emlékezetes harc folyt például a több-biztosítós modell koncepciója körül, a végén Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnöknek kellett "kierőszakolnia" a kompromisszumot; ráadásul a kérdés még most sem tekinthető lezártnak a szocialisták által benyújtott módosító indítványok miatt. Hasonlóan kemény konfliktus alakult ki a szintén szabad demokrata gazdasági és közlekedési tárca, valamint a szocialista frakció között korábban az energetikai koncepció, most pedig a vasúti szárnyvonalak bezárása miatt. Utóbbi egyébként nem friss esemény, ellenkezés korábban is volt. Most viszont a korábbinál is jobban élesedik a helyzet, az MSZP-frakció közölte ugyanis: csak azon szárnyvonalak bezárásával vagy a személyforgalom szüneteltetésével értenek egyet, ahol ehhez a helyi önkormányzatok hozzájárulnak, illetve azzal egyetértenek.

Voltak/vannak olyan ügyek is, amelyekben a frakció ugyan hallatja a hangját, ráhatása annak kimenetelére azonban csak áttételesen van. A szocialisták - még a frakció vezetése is - nem találták szerencsésnek a kormányzati modell tervét, ez azonban kormányzati hatáskör és koncepció. Hasonlóképp tiltakoztak a frakciótagok tavaly a miniszterek év végi jutalmazása miatt, eredményük mindössze annyi volt, hogy nem minden tárcavezető kapott pénzt, és a tervezett két-három havi pluszjavadalom helyett többen csak egy-két heti jutalmat kaptak.

A Népszabadság információi szerint a frakció és a kormány viszonya egyelőre stabil, még az összeférhetetlenségi törvénytervezet rossz koncepciója ("tisztasági csomag": polgármesteri poszt összemosása a korrupcióval) után kialakult háborgás is alábbhagyott. Tény azonban, hogy a frakcióban továbbra is elvárják, hogy a képviselőket a kormányfő ne csak "gombnyomogatóknak" használja - ahogyan tette a reformrohanás időszakában -, hanem partnereknek tekintse, akikkel egyeztetni kell. Úgy tudjuk, hogy a frakciótagok és a pártvezetés is azt várja: a következő hónapokban vegyék leltárba a reformintézkedések eddigi eredményeit. "Az irányban mindenki egyetért, de itt az ideje megnézni, hogy jól tesszük-e a dolgunkat" - fogalmazott egy vezető szocialista politikus.

Akadozik a párbeszéd