Szabadulnak középiskoláiktól a városok
Ragaszkodnának középiskoláikhoz az ország városai, ám sok helyen nem tudják fedezni a fenntartási költségeket, így arra kényszerülnek, hogy átadják intézményeiket a megyei önkormányzatnak. Nemrég az újfehértói önkormányzat jelezte, hogy odaadja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének a Bajcsy-Zsilinszky Gimnáziumot és Szakközépiskolát.
- A tantestület abban bízik, hogy a megyei fenntartással javul majd a helyzetünk - nyilatkozta tudósítónknak Molnár Károly igazgató, aki szerint a város is sokat tett értük, ennek ellenére az 1965-ben épült iskola nem fejlődött eléggé. A beiskolázás tapasztalatai is azt mutatják: sok gyerek emiatt nem a Bajcsy-Zsilinszkyt választja.
Az iskolák átadásával tekintélyes összeget takaríthatnak meg a városok. A Nógrád megyei Pásztón például csaknem százmillió forintot spórolnak meg az idei tanévben azzal, hogy szeptembertől megyei fennhatóság alá került két tanintézetük, a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, valamint a Rajeczky Benjámin Zeneiskola.
A megye ez utóbbit azonnal integrálta a balassagyarmati székhelyű Rózsavölgyi Márk Zeneiskolába, amelyet még 1999-ben vett át az Ipoly-parti várostól. Ez a zeneiskola így immár a szécsényi és a pásztói tagintézménnyel, továbbá 14 másik településen kihelyezett osztályokkal működik, merthogy költségvetési problémák miatt az idén már a kisebb települések is megváltak az önálló művészetoktatástól.
A megyei jogú városok iskolái a jogszabályok értelmében nem kerülhetnek át a megyei önkormányzatok kezelésébe, hiszen e települések kötelező ellátási feladatai közé tartozik a középfokú oktatás működtetése. Az intézményátadás kényszerű lehetőségével tehát csak a kisebb városok tudnak élni.
Csongrád megyében Makó, Szentes és Csongrád középiskolái még a kilencvenes években sorra átkerültek a megyéhez. A települési önkormányzatok arra hivatkozva adták át iskoláikat, hogy képtelenek biztosítani a központi költségvetésből érkező fejkvóta és a tényleges fenntartási költségek közti különbözetet.
Majdnem minden megyének komoly veszteséget okoz a városi intézmények feladatainak számukra kötelező átvétele. Vasban három középiskolát adtak át: két körmendit és egy vasvárit. Részben ennek a következménye, hogy a Vas Megyei Közgyűlés idei 21 milliárdos költségvetésében 380 milliós hiány keletkezhet, amit saját bevételekből kell fedezni.
Az iskolák működtetésével kapcsolatos vitákban szerepet játszik a politika. Csongrád megye önkormányzatában 2006 októberében a jobboldal került többségbe, a három kisvárosban azonban maradt a baloldali városvezetés. 2007-ben egymilliárd forintot megközelítő mértékben csökkentek a megyei önkormányzat bevételei, így - a megtakarítás indokával - több középiskolát összevontak. A helyi baloldali politikusok kritizálták a változásokat, azt állítva, hogy az átszervezés igazi célja az előző önkormányzat által kinevezett igazgatók leváltása volt. Szirbik Imre, Szentes polgármestere felajánlotta, hogy a város kifizeti a megyének azt a nyolcmillió forintot, amelyet az átszervezéssel megtakarítanak, ha a Horváth Mihály Gimnáziumot nem vonják össze egy szentesi szakközépiskolával, és a helyén hagyják az igazgatót. A megye válaszul azt javasolta, vegye vissza a szentesi önkormányzat a gimnázium teljes működtetését. Erre a városvezetés nem mutatott hajlandóságot - így az igazgató sem maradt a helyén.
Palócföldön viszont - elsősorban szintén politikai okokból - arra is volt példa, hogy egy intézmény a megyétől viszszakerült a városhoz. A balassagyarmati Szondi György Szakmunkásképző és Szakközépiskolától 1999-ben megvált a város, majd 2002-ben az akkor önkormányzati szinten is pozícióba került szocialisták - választási ígéretük teljesítéseként - visszavették. Igaz, ezzel sokat rontottak költségvetésük helyzetén.
Budapesten az elmúlt évtizedek legnagyobb iskolaátadási hulláma kezdődött, pénzszűke miatt hat kerület több mint 14 középfokú oktatási intézményétől, több híres, patinás létesítménytől is szabadulna, s fenntartásukat a fővárosra bízná. Az érintett középiskolákban több mint nyolcezren tanulnak, négyezren a fővárosból, a többiek az agglomerációból, többnyire Pest megyéből járnak be. Fővárosi illetékesek szerint a helyzetre pillanatnyilag nincs jó megoldás, bár több lehetőség is szóba került, ám a legolcsóbb megoldás is több mint kétmilliárd forint. A legdrágább változat költsége csaknem hatmilliárd forint, ám ez is csak néhány nagy hírű gimnázium átvállalását tartalmazza. Ez viszont nemcsak túl költséges, hanem a többi felajánlott intézményre nézve igazságtalan megoldás lenne. A fővárosi kabinet egyelőre nem döntött az ügyben.