Az energetikával és a klímavédelemmel összefüggő kormányzati stratégiák a tervek szerint november végén kerülnek a kormány elé - mondta Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai főtanácsosa. A kormány 2020-ig legfeljebb 15 százalékos megújuló energia részaránnyal számol a teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva.

Utalt az Európai Unió 2020-ra kitűzött céljára, amely szerint a tagállamoknak összesen 20 százalékra kell emelniük a zöldenergia részarányát. Szerdahelyi György hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak is feltétlenül 20 százalékot kell teljesítenie, hiszen több tagállam már most átlag feletti részaránnyal rendelkezik.

Ugyancsak nehéz, de van esély teljesíteni az unió energiahatékonyságra vonatkozó célját, amely 2020-ig legalább 20 százalékos javulást irányoz elő - jelezte a szakmai főtanácsos. Rámutatott, hogy 1991 óta csak 1,5 százalékot javult Magyarországon az energiahatékonyság, ehhez képest most 13 év alatt 20 százalékot kell teljesíteni.

Gál Péter, a Magyar Fejlesztési Bank vezető közgazdásza elmondta, hogy a legnagyobb energia-megtakarítási lehetőségek a lakossági szektorban vannak. Némi tartalék az iparban is van, de a legkézenfekvőbb fejlesztéseket ott már elvégezték.

Olajos Péter, MDF-es európai parlamenti képviselő felhívta a figyelmet arra a friss uniós tanulmányra, miszerint ha minden tagállamban az emberek az elektronikus berendezéseiket készenléti üzemmód (standby) helyett teljesen kikapcsolt állapotban tartanák, akkor a Paksi Atomerőmű termelésének megfelelő mennyiségű energiát lehetne uniós szinten megspórolni.

Véghely Tamás, az üvegházhatású gázkibocsátásokkal nem járó, azaz passzív házak tervezésével foglalkozó Gaiasolar Kft. ügyvezetője szerint az igazán nagy energia-megtakarítási potenciál a fűtés-igény csökkentésében rejlik. Megjegyezte, hogy a világítás csupán a teljes energiafelhasználás 1-2 százalékát adja.

Héder János, az épületek szigeteléséhez alapanyagot szállító Rockwool Hungary szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója hozzáfűzte, hogy 14-15 százalékkal csökkenthető az ország teljes energiafelhasználása, amennyiben a lakóépületek fűtési célra jutó földgáz-igénye a felére csökken. Szerinte erre reális esély van nyílászáró-cserékkel, megfelelő gépészeti megoldásokkal, és szigeteléssel.

A felszólalók egyetértettek abban, hogy a klímavédelem, és ezzel összefüggésben a megújuló energia terjedése, illetve a hosszú idő alatt megtérülő energiahatékonysági beruházások állami ösztönzést igényelnek, többnyire pénz, de olykor csak szabályozás formájában.

Véghely Tamás szerint aránytalanul sok forrás jut autópálya-építésekre, helyette inkább a környezetbarát energetikát kellene támogatni. Számítása szerint a napenergiával előállított áram 1 megawatt kapacitásonként annyi támogatást igényelne, mint amennyibe 116 méter autópálya kerül. A szélenergiával előállított villamos-energia megawattjának ára 96 méter "autópályába" kerül. Egy megawattal pedig 1.000 tanya áramellátását biztosítani lehet - tette hozzá.

(MTI)