A hét műtárgya (39)
Hát, nincs mit csinálni: megint belebotlottunk valamibe, ami kétségkívül rendkívül zavarba ejtő, viszont kétségkívül értékes darab, tehát nem mehetünk el szó nélkül mellette.
Nem volt könnyű kinyomoznunk, vajon ki, mit és miért üzen ezzel a különös alakzattal a Róbert Károly körút és az Angyalföldi utca sarkán; vagy harminc levelet küldtünk szerteszéjjel a legkülönbözőbb cégeknek és intézményeknek, hogy és akkor ezt most így hogy, de úgy látszott, nem jutunk beljebb. Megkérdeztük, vajon nem-e valami körmönfont szellőző-e, de kiröhögtek, azzal, hogy ugyan már, ki feccölne ennyi ötletet és invenciót és főleg anyagot egy ostoba szellőzőbe. Megkérdeztük, hogy vajon nem a szolgálatteljesítés közben életüket vesztett színesfém-tolvajok emlékművével van-e dolgunk, de sem. Utánajártunk, hogy vajh, nem a szomszédos József Attila színház egyik nagy becsben tartott, korai díszlet-eleme áll-e a sarkon, a Fel a vöröslő csillagokig! avagy Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova élete c. darabból, de erre is nemet mondtak.
De minden jó, ha jó a vége, a lepel tegnap lehullt.
Nos tehát, a képen látható műtárgyat a XIII. kerületi önkormányzatnak köszönhetjük, amely, mint ismeretes, erősen pártolná, hogy az átellenben álló Váci úti rendőrpalota elé végre egy igazi toronyház épüljön. Azt találták ki, hogy amíg nem vergődnek zöldágra a fővárosi önkormányzattal, amely kevésbé biztos a dolgában, addig is eljátszanak egy kicsit, és pályázatot hirdetnek, hogy megszondázzák a helyi publikumot, mifeneféle felhőkarcoló tetszene neki a legjobban. Harminckét pályamunka - nevezzük őket bátran művészi kivitelű makettnek - érkezett be a felhívásra. Ez az első.
Izgatottan várjuk a folytatást.
Óvjuk, védjük műtárgyainkat, mert mások nem óvják, védik meg őket tőlünk!