"Az élettelent se ítéljük halálra!"
Egy kőfal valóságos kincsesbánya lehet a geológusnak. És akkor még nem is szóltunk az esztétikai értékekről. Amikor húsz éve a törökországi Pamukkaléban jártam az amúgy világhírű és csakugyan szemkápráztató mésztufagátaknál, elborzadva tapasztaltam, hogy senki és semmi nem akadályozza a turistákat abban, hogy a képződményeken tapicskoljanak. Ha a Yellowstone Nemzeti Park hasonló formáinak csak a közelébe lépne valaki a járópallókról, a helybeli parkőrök leordítanák a fejét.
Nemrégiben a Bükk hegységi Szomolya nevezetes (védett) kaptárköveinek egyikét rondította el - saját nevét baltával a kőbe vésve - egy, a környéken dolgozó munkás, kivételesen nem vandalizmusból, hanem egetverő ostobaságából kifolyólag. A rendőrség pedig nem nyomoz, ugyanis nem találtak olyan jogszabályt, melynek alapján eljárást indíthatnának a tettes ellen. Az élettelen természettel szembeni gonoszságot "exportáljuk" is. Alaszkában járva egy kisváros kikötőjének sziklafalán a következő felfestett feliratot láttam: "Tankcsapda, Debrecen, 1997".
Badacsony nemzetközi hírű bazaltorgonáit csak 1965-ben nyilvánították védetté, pedig már 1930-ban parlamenti felszólalásban hívták fel rá a figyelmet. Mindemellett a magyar jogalkotás világviszonylatban is élenjárt e téren. Az 1935. évi erdőtörvény rendelkezett a természet földtani szempontból is különleges és pótolhatatlan értékeinek védelméről. Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről pedig tartalmazza a földtani értékek védelmére vonatkozó előírásokat is. Más kérdés, hogy lett légyen az a világ legjobb törvénye, betartják, betartatják-e. Sajnos nem mindig és nem mindenhol. Több ország szigorúan tiltja, hogy területéről kőzetmintát, ásványt, ősmaradványt külföldre vigyenek, s ha kilépéskor a vámvizsgálatnál ilyesmire bukkannak, éppúgy elkobozzák, mintha mondjuk egy védett élő teknőst vagy madarat akarnánk kicsempészni.
A helyzet javul, de még érdemes megdolgozni az agyakat. Világszerte alakítanak ki geoparkokat, hazánkban is szép számban létesültek ilyen tanösvények (www.tanosveny.lap.hu) és előbb-utóbb talán sikerül elérni, hogy a kőzeteket is ugyanúgy kezeljék, mint a védett állatokat és a növényeket.