A beruházás 130-140 millió euróba kerül, ezzel - Pag szigetén, és Šibenik fölött van már hasonló magánpark - összességében 100 MW-ra nőhet a horvát szélerőművek szolgáltatása. A horvát Adria partvonala - Isztriától Dubrovnikig - gyakorlatilag végig alkalmas szélkerekek felállítására.

Horvátország büszke arra, hogy Európának ezen a felén a legjelentősebb szélerőmű bázissal rendelkezik. Déli szomszédunk a spanyolokhoz, írekhez, britekhez, németekhez, és a skandináv államokhoz hasonlítja már magát, már ami a szélenergia hasznosítását illeti.  A szél nálunk nem a jövő, hanem a jelen energiaforrása, szerepel a reklámokban.

Az első szélparkokat megnyitó amerikaiakhoz hasonlóan abban is gondolkodnak, hogy turistautakat szerveznek majd a szélerőművek meglátogatására. A 70-80 méter magas acéloszlopokon forgó szélkerekek, 90-10 méteres lapátátmérőkkel, ugyanis grandiózus látványosságnak sem utolsók.
Magyarország: kvóta-korlátozás

Európában az energiafüggés elkerülése, azaz az ellátás bizonytalanságainak kiküszöbölése miatt egyre nagyobb figyelem irányul a szélenergia hasznosítására. Magyarország azonban még mindig gyerekcipőben jár e téren. A szélenergiának nálunk  ellenlábasai is vannak, részben a hagyományos energiaforrásokban érdekeltek lobbizása miatt. (A környezetvédők is komoly aggályokat fogalmaznak meg a szélkerekekkel kapcsolatban, amelyek veszélyesek például a madarakra, denevérekre…)

Eredetileg 48 megawattosra tervezték az osztrák határ közelében, Levél településen lévő első magyar szélerőmű parkot. Végül csak 24 megawattal, 12 szélkerékkel indult el a közel 9 milliárd forintos beruházás. (A megtermelt energiát a mosonmagyaróvári csatlakozáson át az országos hálózatba táplálják.) Horvátországban az állam is támogatja a szélerőműveket, és gyakorlatilag bárki engedélyt kaphat építésre, aki kér, nálunk kvóta-korlátozást vezettek be a szélenergetikai szektorban.