A törökök döntöttek a kurdokról
Törökország eldöntötte, mit tegyen az észak-iraki kurdokkal. Ezt Abdullah Gül államfő jelentette be tegnap, miután Recep Tayyin Erdogan miniszterelnök hétfőn a Fehér Házban George W. Bush amerikai elnökkel tárgyalt. Gül szerint a törökök már a kormányfő washingtoni útja előtt elhatározták, mit tesznek, ám részleteket nem közölt. Azt mondta, hogy Irak stabilitását nem lehet a terrorizmus ellen Bagdadban hozott intézkedésekre korlátozni, azt az északi országrészben működő terroristák is veszélyeztetik.
Bush a jelek szerint nem adott szabad kezet Erdogannak az Észak-Irak elleni támadásra, csak a katonai hírszerzés adatainak átadását ajánlotta fel. Mint nyilatkozta, semmit sem lehet tenni, mielőtt a felderítés nem tisztázza, hol rejtőznek, és mit csinálnak a terroristának minősített Kurd Munkáspárt (PKK) emberei.
Törökországnak három fő követelése van: azt akarja, hogy zárják be a PKK öt észak-iraki táborát, vágják el a fegyveresek utánpótlását, illetve akadályozzák meg a terroristák és politikai szövetségeseik szabad mozgását a térségben. A jelek szerint erre vonatkozóan sem a bagdadi kormány, sem az észak-iraki kurd vezetés, sem pedig a Fehér Ház nem adott konkrét ígéretet. Erdogan Washingtonban úgy fogalmazott, hogy a kurdkérdésben Törökország nem kapta meg azt a nemzetközi támogatást, amelyet megérdemelne.
A török-iraki határon a török hadsereg százezer katonát vont össze. A támadásra - ha ez az ankarai döntés - csak rövid idő áll rendelkezésre, mert a hegyekben heteken vagy akár napokon belül leesik a hó, és utána a terep gyakorlatilag járhatatlanná válik. A PKK kis csoportokra bomlott, a helyi lakosság közé vegyült alakulatai ellen a légitámadások aligha lesznek elég hatékonyak. Az is kérdés, hogy egy térben és időben korlátozott, az amerikaiak számára esetleg még elfogadható offenzíva mire jó: a '90-es években Törökország kétszer is megpróbálkozott Észak-Irakban a PKK felszámolásával, és akkor sem járt sikerrel.
Washingtont aggasztja, hogy ha a törökök katonai eszközökhöz nyúlnak, ugyanezt a kurdokkal szintén konfliktusban álló irániak is megtehetik. A PKK kivár, és az utolsó pillanatban próbált muníciót adni az amerikai diplomáciának. Elengedett nyolc, még szeptemberben elfogott török katonát.
