A századfordulón a zsurnalisztika felsőfokú oktatásának szorgalmazásával, majd adományának köszönhetően a New York-i Columbia Egyetemen létrejött első önálló újságíró fakultással együtt nevéhez fűződik a rangos publicisztikai és irodalmi elismerés, a Pulitzer-díj alapítása is. Országos tekintélyű napilapja, a The World először valósította meg a gyakorlatban azt a liberális gondolatot, miszerint a gazdasági siker összeegyeztethető a társadalmi felelősséggel. Több addig ismert és bevált módszer egyesítésével igyekezett sajátosan új, egyéni arculatú, sok szempontból minőségi lapot adni Amerikának.

A New York-i The World képes volt a társadalom széles rétegeit megszólítani oly módon, ahogyan az egy színvonalas napilaptól akár ma is elvárható. Befolyásos tömeglap lett. Igaz egy időben a Hearst-kiadványokkal vívott könyörtelen konkurenciaharc a minőség feladására késztette, haladó társadalmi és politikai reformokért küzdő, bátor és független sajtóorgánum vált belőle a korrupcióval átszőtt vadkapitalizmus világában. "A sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálat" - hangzott Pulitzer legfontosabb zsurnalisztikai elveinek egyike. Meggyőződése volt, hogy szabad politikai rendszer nem létezhet szabad sajtó nélkül: "Köztársaságunk és sajtója együtt fog felemelkedni vagy elbukni" - mondta. E sajtószabadság előfeltétele azonban szerinte nem csupán a mindenkori kormányzattól, hanem a pártoktól, sőt gazdasági-üzleti érdekeltségektől való politikai és anyagi függetlenség kellett, hogy legyen.

A szerző a Szegedi Tudományegyetem oktatója, a Pulitzer-emlékbizottság tagja

A makói díjátadón Nagy Bianka különdíjas (áll), Puszta Szilvia és Apró Annamária