Vizsgálatot indít a gazdasági miniszter az általa vezetett tárcánál szerződéseik nyilvánosságáról, az üvegzsebtörvény betartásáról. Kóka János lapunknak azt mondta: az apparátus nem kezeli egységesen a szerződéseket, ezért szenvednek "vereségeket" olyan ügyekben, mint a Hankook- vagy a Microsoft-szerződés. A miniszter a lehető legteljesebb nyilvánosságra tett ígéretet, a személyiségi jogok, illetve üzleti érdekek tiszteletben tartása mellett.

Kókát annak kapcsán kérdeztük, hogy a GKM másfél éves késéssel, tegnap este tette közzé a Microsofttal kötött szerződéseit. A TASZ tavaly nyáron kérte ezeket, illetve az igazságügyi tárca jogelődje, a Belügyminisztérium által kötött szerződéseket, majd miután egyik tárca sem tett eleget a kérésnek - a GKM például üzleti titokra hivatkozott -, az adatvédelmi biztoshoz fordultak, aki idén nyáron kimondta a szerződések közérdekűségét. Ezt követően az IRM kiadta a kért szerződéseket (amelyeket egyébként a TASZ részint semmisnek tart, mivel az aláírók üzleti titoknak minősítették a dokumentumot, holott közpénzről van szó), s állítása szerint Kóka is erre utasította apparátusát, mégis csak azt követően váltak megismerhetővé az iratok, hogy a TASZ feljelentést helyezett kilátásba. Elképzelhető, hogy a TASZ így is feljelentést tesz, mivel a szerződéseket nem határidőre, a kért módon adták ki.

A szerződések ismeretének hiányában eddig csak becsülni lehetett, mennyibe kerül az adófizetőknek az, hogy gyakorlatilag a teljes állami intézményrendszer "Windows-alapú". Most már tudjuk: az államigazgatásban jelenleg 27 ezer számítógépen futnak MS-szoftverek, erre 2000 óta 4,8 milliárd forintot költött az állam. További 5 milliárd forintba került az, hogy a közép- és felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói ingyen vagy jelképes összegért használhassanak MS-szoftvereket (a 2005 márciusa és 2008 márciusa közötti időszakra vonatkozó bruttó licencdíjról van szó). Ennél a végösszeg csak magasabb lehet, hiszen a MeH is kötött szerződéseket.

Az állami intézmények szoftverhasználatának "kifehérítése" érdekében kiírt közbeszerzés nyertesével, az MS-sel az Orbán-kormány idején kötött szerződéseket a Medgyessy-kormány meghosszabbította, s információnk szerint a Gyurcsány-kabinet is erre készül. A tisztaszoftver-szerződés ugyanis jövő februárban lejár. Úgy tudjuk, legfeljebb korlátozott mértékben engednék be a versenytársakat (pl. Linux) az oktatási intézményekbe; az MS mellett változatlanul azt az érvet hozzák föl, amit korábban is: ha nem hosszabbítják meg a licenceket, illegálissá válnak a szoftverek.

Miközben világszerte terjednek az olcsó nyílt forráskódú szoftverek (ezek programozási kódja szabadon megismerhető, fejleszthető), a magyar kormányok mégis a Microsoft elkötelezettjei. - Az informatikai piac legnagyobb beszállítója márpedig az állam, és pályázatait azok nyerhetik el - írta januárban a HVG -, akik a köz- és az államigazgatásban már működő, többségében Microsoft-technológiára alapozott szoftverekre építenek.

Az a cél, hogy a tisztaszoftver, program technológiasemleges legyen, illetve, hogy elősegítse a nyílt forráskódú rendszerek terjedését az oktatásban is - ígérte két évvel ezelőtt az IHM, de az államnál azóta is a Microsoft a nyerő, igaz, nem csak nálunk. A szoftverháború Európában is zajlik, legutóbb az Európai Bíróság csaknem félmilliárd eurós büntetést szabott ki a Microsoftra, s kötelezte, hogy adja át versenytársainak szoftverei forráskódját.

Az állami szerződések nyilvánossága szakértők szerint a piaci harc alakulására is hatással lehet - s ha a forráskód nem is, legalább a titok nyílttá vált.