A hét műtárgya (38)

Mindenki csak rohan, rohan, és közben észre se veszi, micsoda kincsek hevernek itt parlagon. Valóságos csodák, amelyek nélkül Budapest nem volna Bukarest. Még szerencse, hogy mi éberen figyelünk, kezünkben állandóan ott az élesre töltött fotóapparát, és azonnal lövünk, ha kell: nem hagyjuk, hogy e kincsek fölött úgy ballagjon el az idő, hogy hírük-nyomuk se marad, nem tudnánk a fényes utókor csillogó kék szemébe nézni, ha nem örökítenénk meg a főváros méltatlanul elhanyagolt szépségeit. Íme az eheti.


Nagyszerű sorozatunkban már szerepelt egy műtárgy, amelyről első blikkre minden Kedves Olvasónk azt hitte, hogy valami lerabolt hintaállvány, ne erre kiderült, hogy kollektív akasztásra kalibrált bitófa Tehát óvatosan kell bánni ezekkel a hintaállványokkal, jó?

A fotónkon látható térelem is hintaállványnak látszik, de ezzel is óvatosan kell bánni, mert ugyan ez itt speciel tényleg hintaállvány, de nem afféle közönséges, szovjet modorú, EU-inkompatibilis darab, mint amilyenek ezerszámra hemzsegnek a város boldogtalanabb részein, tehát ahol a gyerekeknek gyakorlatilag ugyanazokon a szereken kell gyakorlatozniuk ráérő idejükben, amelyeken apáik, sőt későn érő nagyapáik is lógtak a szocialista munkaverseny jegyében, hanem igazi különlegesség.

A talmi látszat ugye megint az, hogy oszoljunk kérem, nincs itt semmi látnivaló, a középső hintát egyszerűen elmentette magának valaki, hogy különféle formán hasznosítsa mindent tudó kis háztartásában. Az ülőke vázából ügyes kézzel virágtartót fabrikált, a lécekből vágódeszkát, a láncból, nos a jó öreg láncból pedig egy vicces jelmez tartozéka lett, a vállalati farsang győztes jelenétéhez, mely a "Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete" címet kapta a szerzőtől.

De ez persze hülyeség.

Ez ugyanis megint egy emlékmű. És különben nem is vicces.

A kompozíciót a Népjóléti Minisztérium rendelte meg nem sokkal azután, hogy kiderült: Magyarországon a halálozások száma meghaladja az élveszületésekét. A figyelemre méltó szimbolikával dolgozó művész egy hatalmas sikolyt installált az óbudai Solymár utcába: a képen látható alkotás ugyanis nem más, mint a Tragikus Népességfogyás emlékműve. Álljunk meg egy pillanatra, és mélyedjünk magunkba.

Óvjuk, védjül műtárgyainkat, mert mások nem óvják, védik meg őket tőlünk!

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.