Ilyesmire utoljára 1969-ben, a vietnami háború idején volt példa, akkor 15-20 diplomatát vezényeltek akaratuk ellenére az ázsiai országba.

A bagdadi az USA legnépesebb nagykövetsége, ezen kívül az országban 25 "tartományi újjáépítő csapat" (PRT) működik, amelyben szintén vannak diplomáciai státusok. Az elmúlt évben a Pentagon fogcsikorgatva segített a civil állások feltöltésében, ám ennek nyártól vége, és a külügy eddig 50 posztra nem talált önként jelentkezőt. A hét elején 200-300 diplomatát értesítenek arról, hogy a jelöltek listáján van. Két hetet kapnak, hogy önként jelentkezzenek, a döntés utána egy bizottsághoz kerül. A kiválasztottaknak tíz napjuk lesz a fellebbezésre.

A külügyi alkalmazottak szakszervezete tiltakozik. Steve Kashkett alelnök szerint az amerikai diplomaták hazafiak, nem pedig nyavalygó, gyáva "sütizabálók". A tárca 11 500 alkalmazottjából eddig 1200 dolgozott Irakban, kivétel nélkül önként, és a posztok túlnyomó többségét, talán mindegyiket, jövőre is így töltik majd be.

Ryan Crocker bagdadi nagykövet azonban még nyáron levélben közölte Condoleezza Rice külügyminiszterrel, hogy több és tapasztaltabb diplomatára van szüksége, ha a külügyminisztérium a háborús viszonyoknak megfelelően akar működni. A diplomatáknak 70 százalékos biztonsági és 20 százalékos túlórapótlékot ígérnek, az egyéves kiküldetés alatt 60 nap Irakon kívüli szabadságot kapnak.