Megmerevedett "frontvonalak"
Négy év óta már a sokadik tiltakozó demonstrációt tartották a közelmúltban Várpalotán az inotai városrészbe tervezett hulladékégető mű ellenzői. Az újdonságot az jelentette, hogy most már a környező települések lakói is csatlakoztak a demonstrálókhoz. Ezzel együtt megállapítható: egyelőre kevesen érzik valósnak a veszélyt, mivel a beruházás előkészítése évek óta egy helyben toporog.
Várpalota előző, szocialista irányítású képviselő-testülete 2004-ben döntött arról, hogy a város csatlakozik a 168 önkormányzatot tömörítő Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társuláshoz, amely az ország egyik legnagyobb inf-rastrukturális beruházására készül: a hat megyét érintő fejlesztés bruttó 54 milliárd forintból legalább húsz évre megoldhatná az érintett települések 680 ezer lakójának a szelektív hulladékkezelését.
A beruházás egyik kulcseleme a bruttó 21 milliárd forintba kerülő, évi százezer tonna szemetet megsemmisítő inotai hulladékhasznosító erőmű lenne. Csakhogy a várpalotaiakat kezdetektől fogva megosztotta a hulladékégető ügye. Akik távolabb laknak a tervezett létesítmény helyétől, megfontolandónak tartják, hogy a társulás az erőmű által okozott kellemetlenségek kompenzálására összesen 772 millió forintot ígért a városnak. Ugyanakkor Inotán, amely alig néhány száz méterre fekszik a tervezett égetőműtől, alig akad támogatója a fejlesztésnek.
Míg az előző városvezetés támogatta a projektet, addig a település vezetését tavaly átvevő jobboldali városatyák egyértelműen ellenzik a létesítményt. Németh Árpád fideszes polgármester a testületi üléseken, a lakossági fórumokon és nyilatkozataiban többször is megfogalmazta: mindent megtesznek azért, hogy a város területén ne épüljön meg az erőmű. Ennek érdekében például az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el az égetőműnek kiszemelt ingatlanra.
A kívülálló számára úgy tűnik, a várpalotai vezetés kettős játékot játszik, hiszen a hulladékgazdálkodási társulást hivatalosan nem tájékoztatták arról, hogy a település álláspontja megváltozott a beruházásról. Ráadásul Várpalota nem lépett ki a társulásból, a delegáltjai továbbra is rendszeresen részt vesznek a közös döntéshozatalban.
Borbély István, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulás vezetője nem sokkal a tavalyi önkormányzati választások után levelet írt Németh Árpádnak, amelyben felhívta a polgármester figyelmét arra: a korábban aláírt szerződések kötik az önkormányzatot, így ezek egyoldalú felbontása, és az égetőmű építésének megakadályozása jelentős - akár a húszmilliárd forintot is elérő - anyagi kárt okozna a társulás többi 167 tagjának.
A levél óvatosságra intette a várpalotai városvezetést.
- Tény, hogy nem szeretnénk, ha a létesítmény megépülne, de vigyáznunk kell arra is, hogy ezt ne lehessen felróni a városnak - mondja Németh Árpád. - Az a célunk, hogy a társulás tagjai, az érintett önkormányzatok közösen mondjanak le a hulladékégető megépítéséről.
A várpalotai önkormányzat megbízott egy ügyvédi irodát, hogy tekintse át az ügyben eddig keletkezett dokumentumokat, s mérje fel a város mozgásterét.
- Az iratok áttanulmányozása után egyértelműnek látszik, hogy az a projekt, amelyhez a várpalotai önkormányzat 2004-ben csatlakozott, már alig hasonlít a mostani elképzelésekre - mondja Borsai Nelly ügyvéd, az önkormányzat jogi képviselője. - Jelentősen emelkedtek a beruházás költségei, számos létesítményt át kellett tervezni, az tervezettnél jóval drágább lesz a közbeszerzési eljárás, a mai napig nem született meg a projekt egységes környezethasználati engedélye, ráadásul bizonytalanná vált a létesítményrendszer finanszírozása is. Mivel az eredeti szerződéshez képest a körülmények szinte minden ponton megváltoztak, így nem tartunk attól, hogy a társulás kártérítési pert indítana Várpalota ellen.
Azt Farkas Endre, az önkormányzati társulás projektirodájának a vezetője is elismeri, hogy az eredeti tervek mára alaposan átalakultak. A 2003-as induláskor például még arról volt szó, hogy a 168 önkormányzat állja a 15 százalékos önrészt, a többit pedig uniós támogatás fedezi majd. Időközben megváltoztak a szabályok: a bezárásra ítélt hulladéklerakók tízmilliárd forintos rekultivációját ugyan teljes egészében finanszírozza az unió, ám az új létesítmények megépítéséhez legalább 30 százalékos önrészt kell majd előteremteniük az érintett településeknek.
- Már ha hajlandóak lesznek erre a társulás tagjai - mondja Németh Árpád. - Az sem elképzelhetetlen, hogy a költségek csökkentése érdekében a beruházásból végül kimarad majd az égetőmű.
- Ezzel a lehetőséggel nem számolunk, hiszen évek óta rengeteg energiát fordítottunk az inotai építkezés előkészí-tésére - mondja Farkas Endre.
Néhány héten belül kiírják azt az uniós pályázatot, amelyre az önkormányzati társulásnak jelentkeznie kell. Az érintett településeknek legkésőbb a pályázat benyújtásakor, azaz a következő hat-nyolc hónapon belül el kell dönteniük, hogy az inotai égetőművel együtt vagy nélküle valósít-ják-e meg a beruházást.
